Omika

Az omika (angolul: omics) informális kifejezés olyan biológiai tudományterületre utal, ami szokásosan -omika végződésű (pl. genomika, proteomika vagy metabolomika). A kapcsolódó szóvégződés -om (angolul: -ome) utal ezen rendszerbiológiai tudományterületek vizsgálódási tárgyára (itt genom, proteom, illetve metabolom). Az omikák általános célkitűzése egy szervezet struktúráját, funkcióját és dinamikáját létrehozó biomolekulák halmazainak kollektív jellemzése és számszerűsítése. Az „omikák” új kutatási stratégiát képviselnek, amely nem hipotézisvezérelt, hanem adatbázisok tömkelegében keres mintázatot, korrelációt és kovarianciát, azt vizsgálva, mi és hogyan változik a szervezetben vagy egy-egy sejtben az idő folyamán.^[1]

A funkcionális genomika célja egy szervezet lehető legtöbb génje funkcióinak feltárása. Különböző omikákat, köztük a transzkriptomikát és a proteomikát kombinál telítési mutagenezissel.^[2][3]

Az -om utótag a molekuláris biológiában egyfajta teljességre utal. Egy újonnan létrehozott utótag, ami különböző görög nyelvű, -ωμα-ra végződő kifejezés absztrakciója, az eredeti nyelvben nem létezik.

1. ↑ Medical Online: Farmako-metabolomika
2. ↑ „Nagyszámú mutáció indukciója, majd izolálása a genom egy jól körülírt részletében, vagy egy adott funkcióval kapcsolatban, remélve, hogy a régió ill. a kérdéses funkció minden génjét izolálják.”
3. ↑ Hauke Holtorf, Marie-Christine Guitton, Ralf Reski(2002): Plant functional genomics. Naturwissenschaften 89, 235–249. doi:10.1007/s00114-002-0321-3