A separativus (ejtsd szeparatívusz) egy nyelvtani eset, amely egy személytől vagy tárgytól való el-/szétválasztást fejez ki. Jelentése ’tőle/attól el’. Sok nyelvben a separativus funkcióját átveszi az ablativus (például a latin nyelvben az ablativus separativus). Más nyelvekben az ablativus kiegészítéseként a separativus formái szerepelnek. Azok a nyelvek, melyek sem ablativusszal, sem separativusszal nem rendelkeznek, a szétválasztást/elválasztást elöljárók, illetve névutók segítségével fejezik ki. (Ilyen például a német).
Egy példa a baszkból, mely mind az ablativusszal, mind a separativusszal rendelkező nyelv: