X87

Az x87 az x86-os architektúrájú processzorokhoz kapcsolódó – külső vagy belső – matematikai társprocesszorok ill. feldolgozóegységek utasításkészletének és az ahhoz kapcsolódó architekturális elemek leírásának jelölésére szolgáló rövidítés. Az „x87” rövidítés az Intel 8087-es koprocesszor jelöléséből ered – az Intel ennek utódjait is rendre 87-re végződő számokkal jelölte. A matematikai társprocesszorok célja elsősorban a lebegőpontos számítások hardveres gyorsítása (a lebegőpontos egység fixpontos és egész adatokkal is dolgozhat), ezáltal az x87-es utasításkészlet a társprocesszor által támogatott adatformátumokon végezhető műveleteket tartalmazza.

A 8087-es és társai kezdetben különálló egységek voltak, amelyek nem voltak képesek önálló működésre és programok futtatására, csak egy megfelelő x86-os architektúrájú processzorhoz kapcsolva működhettek, az x87 tehát eleinte egy utasításkészlet-kiterjesztést jelentett. Később, az i486-os processzorok és az x86-os utasításkészlet 32 bites kiterjesztésének megjelenésével a lebegőpontos egységet beépítették a processzorba, így ettől fogva az x87 az x86-os utasításkészlet egy jól elkülöníthető részét, ill. részhalmazát jelenti.

A 8087-es matematikai processzor kifejlesztésének célja egy olyan, a már meglévő Intel 8231 és Intel 8232 lebegőpontos egységeknél (és a konkurens AMD megegyező termékeinél) nagyobb tudású processzor létrehozása volt, amely szorosabban kapcsolódik az x86-os architektúrához és az Intel által 1977-ben kezdeményezett IEEE 754 szabványhoz. Az 1980-ban elkészült 8087-es processzor volt az IEEE 754 szabvány első, bár nem teljes, fizikai megvalósítása. Az új architektúra megőrizte az elődök (8231, 8232) egyes elemeit, pl. a regiszterek veremstruktúrába való szervezését és egyes adatformátumokat, azonban számos új utasítást kapott és 80 bitre kiterjesztett (ezáltal megnövelt pontosságú) belső adatformátumot tartalmaz.