Az 5. generációs mobilhálózat vagy 5. generációs vezeték nélküli hálózat, az angol név alapján rövidítve 5G, a telekommunikációban az 1G (analóg), 2G (GSM), 3G és 4G/IMT-Advanced után az 5. generációt képviselő technológiai standard,[1] amelynek bevezetését Dél-Korea kezdte meg 2019 áprilisában.[2] 2020 áprilisáig 40 országban összesen 70 szolgáltató által váltak elérhetővé az új generációs mobiltelefon-szolgáltatások.[3] Budapest teljes területén és környékén 2020 februárjában, közel 200 bázisállomáson kapcsolta fel a Vodafone Magyarország az 5G hálózatát.[4] A svéd Ericsson telekommunikációs cég szerint 2025-re a világ lakosságának 65%-a számára elérhető lesz az 5G által biztosított szupergyors internet,[5] gazdasági előrejelzések szerint pedig a technológia az egész internethasználatunkra és a dolgok internetjére is nagy hatással lesz, ezáltal nagy mértékben megváltoztatja majd a gazdasági és technológiai fejlődés irányát.[6] Az 5G bevezetése ugyanakkor a világ számos országában jelentős társadalmi ellenállást vált(ott) ki,[7] ami elsősorban az új technológia által kibocsátott elektromágneses sugárzásoktól való félelemmel, valamint az ennek nyomában felbukkanó és széles körben terjedő összeesküvés-elméletekkel magyarázható.[8] Ezzel szemben a nemzetközi tudományos szakvélemények túlnyomó része egybehangzóan állítja, hogy az 5G kapcsán semmilyen egészségkárosító hatástól nem kell tartani.[9][10] Az 5G cellás technológia távadói nagyon érzékeny érzékelők, amelyek egyaránt vesznek és továbbítanak is.[11] Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közleménye szerint a modellezések, illetve mérések alapján az 5G technológia alkalmazásával a lakosság napi átlagos személyi RF expozíciója várhatóan nem fog növekedni.[12]