Alkoholizmus

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

Alkoholizmus
BNO-10	F10
BNO-9	303
OMIM	103780
DiseasesDB	alcoholism
MedlinePlus	000944
A Wikimédia Commons tartalmaz Alkoholizmus témájú médiaállományokat.

Az alkoholizmus az orvosi definíció szerint olyan szenvedélybetegség, amelyet a kitartó szeszfogyasztás és ennek káros élettani következményei idéznek elő.

Kialakulásának előfeltétele a tartós szeszfogyasztás, noha ez önmagában nem mindenkinél és nem minden esetben vezet alkoholizmusra. Az, hogy ki mennyi és milyen gyakoriságú szeszesital-fogyasztástól válik alkoholistává, egyénenként erősen eltérő. A betegség lényege az alkoholtól való testi-lelki függőség kialakulása, aminek jellegzetes velejárója, hogy alkohol hiányában elvonási tünetek mutatkoznak. Az alkoholizmussal járó élettani mechanizmusok még nem teljesen ismertek, de számos rizikófaktor játszhat közre a kialakulásában, mindenekelőtt a társadalmi környezet, az érzelmi élet és örökletes hajlamosító (genetikai) tényezők.

Az alkohol a pszichoaktív drogok közé tartozik (depresszáns),^[1] emellett általános sejtméreg, mely pusztítja a szervezetet.^[2] Nincs olyan szerv, amelyre ne hatna károsan, és nincs olyan betegség, amelynek kialakulásának kockázatát ne növelné. Az alkoholos italok fogyasztása drasztikusan növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a szájüregi rák, a gégerák, a nyelőcsőrák, a gyomorrák, a májrák, a vastagbélrák és az emlőrák kialakulásának kockázatát, fogyasztásának következményeként az agy öregedik és csökken a térfogata, a szürke- és fehérállománynak pedig csökken a tömege.^{[3][4][5][6][7]}

„Nincs olyan alkoholmennyiség, amely biztonsággal fogyasztható lenne” – fogalmaz egy tanulmány.^[8] Több tanulmány, így a Scientific Reports online tudományos folyóirat 2015-ös,^[9] a Scientific Research Society 2017-es,^[10] és a David Nutt, a bristoli egyetem pszichofarmakológiai tanszékének vezetője által vezetett 2010-es kutatás közlése^[11] a legveszélyesebb kábítószernek minősítette az alkoholt. Manfred Singer professzor, német alkoholkutató az Apotheken Umschau című szaklapnak nyilatkozva már 2009-ben kiegészítette ezt azzal az állításával, hogy „valamilyen módszertani hiba áll az elmúlt években megjelent csaknem minden olyan tanulmány hátterében, amely az egészségre hasznosnak minősíti a mérsékelt szeszesital-fogyasztást.”^[12]

Funk Sándor addiktológus elsősorban a magyarországi alkoholizmussal kapcsolatban tett a szűk szakmai fórumokon kívüli nyilvános megnyilatkozásokat televíziókban, rádiókban. Több évtizede gyakorló orvosként többször felhívta a figyelmet az alkoholfogyasztás veszélyeire. Magát az alkoholt kábítószernek minősítette, és 2013-ban a következő kijelentést is tette:

„Az egyik, ha nem a legveszélyesebb drog az alkohol. Nem csak azért, mert rendkívül súlyos élettani hatásai vannak, és függőséget okoz. A hivatalos statisztikai adatok is azt mutatják, hogy az erőszakos bűncselekmények hatvan százalékánál az italnak fontos szerepe van. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) 2007-ig visszamenőleg megkaptuk azoknak a regisztrált bűncselekményeknek az adatait, amelyekben az elkövető valamilyen tudatmódosító szer vagy alkohol hatása alatt állt. Az eredmény döbbenetes: az egy évben elkövetett gyilkosságok nyolcvan százalékánál szerepe volt a szesznek. De az is elrettentő, hogy egy évben egy kisebb településnyi embert vernek össze a részegek. 2007-ben 1781 alkoholos állapotban elkövetett testi sértést regisztráltak, 2008-ban pedig már 2046-ot. Azóta ugyan folyamatos a csökkenés, de az adatok még így is elrettentôek.”^[13]

Az elmúlt évek kutatásai egyértelműen kimutatták, hogy az alkohol az egyik legveszélyesebb drog, amely az emberi szervezet minden sejtjét roncsolja. Ezért az alkoholos italok rendkívül egészségtelen narkotikus drognak minősülnek. Fogyasztásuk már kis mennyiségben is súlyosan károsítja a szervezetet.^{[14][15][16][17][18][19]} Ezt a véleményt megerősíti a Állami Egészségügyi Ellátó Központ, amely szerint „az alkohol legális drog, mely lassú öngyilkossághoz vezet”.^[20]

1. ↑ https://www.mondjnemetadrogokra.hu/drugfacts/alcohol.html
2. ↑ https://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/az_alkoholizmushoz_tarsult_leggyakoribb_betegsegek/20021202153508
3. ↑ http://www.pkorhaz.hu/App/Pdfek/palyazatok/tamop625/tamop625_5_cikk.pdf Az alkohol legális drog, mely lassú öngyilkossághoz vezet
4. ↑ Rákot okoz az alkoholfogyasztás?. hvg.hu. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
5. ↑ Nem tesz jót a napi egy pohár bor
6. ↑ Nincs biztonságos mennyiség a borból
7. ↑ Az alkohol újabb félelmetes hatására derült fény
8. ↑ https://www.hazipatika.com/eletmod/veszelyben/cikkek/kiderult_a_keves_alkohol_is_veszelyes/20180827154217
9. ↑ https://www.origo.hu/egeszseg/20150224-az-alkohol-a-legveszelyesebb-elvezeti-cikk.html
10. ↑ https://mystique.cafeblog.hu/2017/08/17/5-ok-amiert-az-alkohol-a-legveszelyesebb-legalis-kabitoszer/
11. ↑ https://www.nyugat.hu/cikk/alkohol_hivatalosan_is_a_legveszelyesebb_drog
12. ↑ https://www.blikk.hu/aktualis/az-alkohol-szintiszta-mereg/3s899bv
13. ↑ Öt gyilkosból négy részegen ölt (magyar nyelven). borsonline.hu, 2013. január 5.
14. ↑ Kiderült, a kevés alkohol is veszélyes
15. ↑ Üdvözöljük az egymillió alkoholista országában!
16. ↑ Az alkohol a legveszélyesebb élvezeti cikk
17. ↑ 5 ok, amiért az alkohol a legveszélyesebb legális kábítószer/
18. ↑ Alkohol: egy brit tanulmány szerint hivatalosan is a legveszélyesebb drog
19. ↑ Az alkohol színtiszta méreg?
20. ↑ https://www.pkorhaz.hu/App/Pdfek/palyazatok/tamop625/tamop625_5_cikk.pdf
21. ↑ Orbán Viktor: „Szabad ország, szabad pálinka!” 21-09-28