Alkoholos ital

Ez a szócikk alkoholos italokról szól. Hasonló címmel lásd még: Alkohol (egyértelműsítő lap).

Az alkoholos ital (szeszesital) olyan ital, mely jelentős mennyiségű etanolt (hétköznapi nevén alkoholt vagy szeszt) tartalmaz, és ennek köszönhetően narkotikus hatása van.

Az alkohol a pszichoaktív drogok közé tartozik (depresszáns),^[1] emellett általános sejtméreg, azaz a közhiedelemmel ellentétben önmagában méreg, amely pusztítja a szervezetet.^[2] Nincs olyan szerv, amelyre ne hatna károsan, és nincs olyan betegség, amelynek kialakulásának kockázatát ne növelné. Az alkoholos italok fogyasztása drasztikusan növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a szájüregi rák, a gégerák, a nyelőcsőrák, a gyomorrák, a májrák, a vastagbélrák és az emlőrák kialakulásának kockázatát, fogyasztásának következményeként az agy öregedik és csökken a térfogata, a szürke- és fehérállománynak pedig csökken a tömege.^{[3][4][5][6][7]}

Ennek ellenére a legtöbb országban a fogyasztásuk legális; gyártásukat, eladásukat és fogyasztásukat több mint 100 országban törvények szabályozzák.^[8] Ezen törvények egyik legfontosabb eleme, hogy milyen életkorú állampolgárok ihatnak alkoholt. A minimális életkor 16 és 25 életév közt változik az országtól és néha az ital típusától is függően. A legtöbb országban 18 éves kortól legális az alkoholfogyasztás.^[8]

Egy megközelítés sok kultúrában megtalálható valamilyen kábítószer általános használata, azonban ezek kultúránként meglehetősen eltérőek lehetnek.^[9] Az alkohol elsősorban a nyugati világ klasszikus drogja.^[10] Ebből következik, hogy az egyes kultúrák harcát a (nem legális) drogok ellen felfoghatjuk úgy, mint a „domináns drog harcát a kisebbségi drogok ellen.”^[11] (Mint ahogy Európában történik a legális alkohol javára a tiltott kábítószerekkel szemben.)^[12]

Minden alkoholos ital természetes erjedésből származó alkoholt tartalmaz, az erjedést azonban gyakran lepárlás követi. Ezért az alkoholos italok két fő csoportba sorolhatók: erjesztett italok és égetett szeszes italok. Az alkohol a legtöbb cukortartalmú italban is előfordul, de a jelentéktelen (általában 0–1% közötti) alkoholtartalmú italokat általában nem nevezik alkoholos italoknak.

Az alkoholos italokat a köznyelvben, a vendéglátásban vagy a jogban gyakran szeszes italoknak nevezik.^[13] A szakmai terminológiában azonban (például a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) a szeszes ital kizárólag égetett szeszes italokat jelent.^[14][15]

Az alkoholos italok fogyasztásával megemelkedik a véralkoholszint. A magas véralkoholszintet általában részegségnek nevezik, mert csökkenti a koncentrációs képességet és megnöveli a reakcióidőt. A részegség elmúlását általában másnaposság követi, ami főleg az alkohol okozta kiszáradással és lebomlásának melléktermékeivel hozható összefüggésbe. Az alkohol egyaránt okozhat pszichés és fizikai függőséget, melyet alkoholizmusnak neveznek.

1. ↑ https://www.mondjnemetadrogokra.hu/drugfacts/alcohol.html
2. ↑ https://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/az_alkoholizmushoz_tarsult_leggyakoribb_betegsegek/20021202153508
3. ↑ http://www.pkorhaz.hu/App/Pdfek/palyazatok/tamop625/tamop625_5_cikk.pdf Az alkohol legális drog, mely lassú öngyilkossághoz vezet
4. ↑ Rákot okoz az alkoholfogyasztás?. hvg.hu. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
5. ↑ Nem tesz jót a napi egy pohár bor
6. ↑ Nincs biztonságos mennyiség a borból
7. ↑ Az alkohol újabb félelmetes hatására derült fény
8. ↑ ^{a b} Minimum Age Limits Worldwide. International Center for Alcohol Policies. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
9. ↑ (szerk.) Demetrovics Zsolt: A szintetikus drogok világa. Diszkódrogok, drogfogyasztók, szubkultúrák, Animus Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-408-190-8, 184. o.
10. ↑ Demetrovics, i. m., 187. o.
11. ↑ Demetrovics, i. m., 186. o.
12. ↑ Az alkoholt csak a drogok fényében látjuk (Magyar Nemzet, 2018. március 8.)
13. ↑ 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről. jogtar.hu. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
14. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) EU nevű lábjegyzeteknek
15. ↑ MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV – 1-3-1576/89 számú előírás – Szeszesitalok