Chemins de fer du Midi

Chemins de fer du Midi
Típus	közlekedési társaság
Jogelőd	Compagnie du chemin de fer du Médoc Companyia de ferrocarril de Perpinyà a Prada Compagnie du chemin de fer de Graissessac à Béziers Compagnie du chemin de fer de Bordeaux à La Teste Compagnie du chemin de fer de Bordeaux à Cette
Alapítva	1852
Megszűnt	1938
Jogutód	SNCF
Székhely	Bordeaux
Alapító	Péreire brothers
Iparág	vasúti közlekedés
Forma	részvénytársaság
A Wikimédia Commons tartalmaz Chemins de fer du Midi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Compagnie des chemins de fer du Midi vagy rövidítve CF du Midi (magyarul Déli Vasúttársaság) néven is ismert, egy korai francia vasúttársaság volt, amely az ország délnyugati részén, főként a fővonala - amely az Atlanti-óceán partjához közeli Bordeaux-tól a Földközi-tenger partján fekvő Sète-ig tartott - és a Pireneusok közötti területen üzemeltetett vasútvonalhálózatot.

A társaságot a Pereire testvérek alapították, akik ezzel megtörték a James Rothschild által Franciaországban tartott, az 1840-es és 1850-es években a Párizs környékén zajló, lassú ütemű vasúti projektekre vonatkozó gyakorlatilag monopolhelyzetet. A párizsi Rothschild-ág válaszul a Talabot iparossal kötött szövetséggel erősítette meg az ágazatban való befolyását. A Pereires viszont megalapította a Crédit Mobilier nevű pénzügyi vállalatát.^[1]

A vállalatot 1934-ben egyesítették a Chemin de fer de Paris à Orléans-szal, és a Chemins de fer de Paris à Orléans et du Midi (PO-Midi) részévé vált.

1856-ban a Midi befejezte a Bordeaux-tól Toulouse-ig tartó vasútvonalát.^[2][3] 1857-ben Toulouse-tól Narbonne-on át Sète-ig folytatta.^[2] 1858. május 28-án a vasút átvette a Canal du Midi bérleti jogát.^[2][4]

1. ↑ López-Morell, Migule Á.. Rothschild; Una historia de poder e influencia en España. Madrid: MARCIAL PONS, EDICIONES DE HISTORIA, S.A., 141. o. (2015. augusztus 24.). ISBN 978-84-15963-59-2 
2. ↑ ^{a b c} Rolt, L. T. C.. From Sea to Sea. Ohio University Press (1973). ISBN 978-0-8214-0152-1 
3. ↑ Mukerji, Chandra. Impossible Engineering. Princeton University Press (2009). ISBN 978-0-691-14032-2 
4. ↑ Nicolas Jansburg's Structurae article on Canal du Midi (Translated from French). (Hozzáférés: 2009. október 13.)