D. H. Lawrence | |
![]() | |
1906-ban | |
Élete | |
Született | 1885. szeptember 11.![]() |
Elhunyt | 1930. március 2. (44 évesen)![]() |
Sírhely | D. H. Lawrence Ranch |
Nemzetiség | angol |
Szülei | Arthur John Lawrence |
Házastársa | Frieda von Richthofen ( – 1930. március 2.) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény, novella, esszé |
Fontosabb művei | Lady Chatterley szeretője (1928) |
Kitüntetései | James Tait Black-emlékdíj |
Hatottak rá | Joseph Conrad, Herman Melville, Lev Shestov, Thomas Hardy, Walt Whitman, Arthur Schopenhauer |
Hatása | Aldous Huxley, Anthony Burgess, A. S. Byatt, Colm Tóibín, Tennessee Williams, Dylan Thomas, Octavio Paz, Charles Bukowski |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz D. H. Lawrence témájú médiaállományokat. |
David Herbert Richards Lawrence (Eastwood, 1885. szeptember 11. – Vence, 1930. március 2.) 20. századi angol író, aki sokféle műfajban mutatta meg ragyogó tehetségét: regényekben, kisregényekben, novellákban, versekben, színpadi művekben, drámákban, esszékben, útikönyvekben, festészetben, fordításokban, irodalmi kritikákban és személyes levelezéseiben. Könyvei a modern kor és iparosodás embertelenítő hatásainak alapos vizsgálatáról tanúskodnak.
Lawrence-t kemény kritikái miatt hivatalosan körözték, cenzúrázták, kreatív munkáit félreértették élete második felében, emiatt önként száműzetésbe vonult. Halálakor egy tehetségét elpazarolt őrültnek tartották. E. M. Forster azonban egyik írásában megvédte Lawrence-t, mintegy kinevezve őt a koruk legnagyszerűbb újító regényírójának. Ma már általánosan is elfogadják Lawrence zsenialitását, és a modern angol irodalom egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon.