Dubrovnik

A „Raguza” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Ragusa.

Dubrovnik
Dubrovnik címere Dubrovnik zászlaja
Becenév: Az Adria gyöngye
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Jogállás	város
Polgármester	Mato Franković
Irányítószám	20000
Körzethívószám	(+385) 020
Testvérvárosok	Lista Ravenna Bad Homburg vor der Höhe Vukovár Graz Helsingborg község Ragusa Szarajevó Boller Rueil-Malmaison Hakkari Trani Velence Cerro de Pasco Punta del Este Monterey Hajkou
Népesség
Teljes népesség	41 562 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség	305 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	143,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640277777778, 18.10833333333342.640278°N 18.108333°EKoordináták: é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640277777778, 18.10833333333342.640278°N 18.108333°E
Dubrovnik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dubrovnik óvárosa
Világörökség
Óváros
Adatok
Ország	Horvátország, Dalmácia
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1979
Elhelyezkedése
Dubrovnik Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640277777778, 18.10833333333342.640278°N 18.108333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik témájú médiaállományokat.

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Európa egyik legjelentősebb turisztika célpontja, a világ minden részéről vonzza a látogatókat.^[2] Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták.^[3]

A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a sokáig a Velencei Köztársasággal is rivalizáló Raguzai Köztársaság székhelye volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. Jelentős magyar emlék, hogy a város kolostoraiban őrzik Szent István király állkapcsát és koponyadarabját, illetve Szent László jobbját.

A város a horvát művészet, a nyelv és irodalom egyik legjelentősebb központja, sok neves költő, író, festőművész és tudós lakhelye. Központja 1979 óta a kulturális világörökség része. A dubrovniki repülőtér az ország harmadik legnagyobb utasforgalmú repülőtere évi mintegy kétmillió utassal.

A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho), akinek szobrai szerte a városban megtalálhatók. Szent Balázs hasonlóan fontos, mint Velence számára Márk evangélista, így a város legnagyobb templomát is róla nevezték el. Szent Balázs napját (február 3.) a városlakók fesztivállal ünnepelik. Ez már a Raguzai Köztársaságban is ünnep volt, amin mindenki részt vett. Ezen a napon a fegyencek, a száműzöttek és az áttértek két nappal az ünnepség előtt és után szabadon közlekedhettek a városban, de ha senki sem ismerte fel őket, akkor a szabadságjogot kibővítették egy-egy héttel az ünnepség előtt és után is. A fesztiválra az egész országból érkeznek a városba turisták és távoli rokonok. Ilyenkor a helyiek népviseletbe öltöznek, és különböző kulturális programokat állítanak össze.

1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. ↑ Hetedhétország: Dubrovnik (magyar nyelven). www.hetedhetorszag.hu. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
3. ↑ Ivan Franov Gundulić. Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2010. augusztus 16.)