Elbridge Gerry

Elbridge Gerry
Az Amerikai Egyesült Államok 5. alelnöke
Hivatali idő
1813. március 4. – 1814. november 23.
Elnök James Madison
ElődGeorge Clinton
UtódDaniel D. Tompkins
Szavazatszám&0000000000140431.000000140 431
Massachusetts 9. kormányzója
Hivatali idő
1810. június 10. – 1812. június 5.
AlkormányzóWilliam Gray
ElődChristopher Gore
UtódCaleb Strong
Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának tagja Massachusettsből
Hivatali idő
1789. március 4. – 1793. március 3.
Elődúj választókerület
UtódShearjashub Bourne
Peleg Coffin Jr.
A Konföderációs Kongresszus tagja Massachusettsből
Hivatali idő
1783. június 30. – 1985. szeptember
A Kontinentális kongresszus tagja Massachusettsből
Hivatali idő
1776. február 9. – 1780. február 19.

Születési névElbridge Thomas Gerry
Született1744. július 17.
Marblehead, Brit-Amerika
Elhunyt1814. november 23. (70 évesen)
Amerikai Egyesült Államok Washington DC, Egyesült Államok
SírhelyKongresszusi temető
PártDemokrata-Republikánus

SzüleiElizabeth Greenleaf
Thomas Gerry
HázastársaAnn Thompson
(1786–1814 †)
Gyermekei10
Foglalkozás
IskoláiHarvard Egyetem (BA, MA)
Halál okabetegség
VallásEpiszkopális Egyház

DíjakAmerican Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (1781–)

Elbridge Gerry aláírása
Elbridge Gerry aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Elbridge Gerry témájú médiaállományokat.

Elbridge Gerry (Marblehead, 1744. július 17. – Washington County, 1814. november 23.) amerikai kereskedő, politikus és diplomata, aki az Egyesült Államok ötödik alelnöke volt James Madison alatt 1813 és 1814 között, haláláig.[1] A második alelnök volt, aki hivatali ideje közben halt meg. Az alapító atyák egyike,[1] róla kapta a nevét a választókerület-manipuláció fogalom angol elnevezése, a gerrymandering.[2]

Gazdag kereskedőcsaládba született, nagy ellenzője volt a brit kolonizációnak az 1760-as években és aktív volt az amerikai függetlenségi háború szervezésében.[3] Megválasztották a második kontinentális kongresszusba, egyike volt azoknak, akik aláírták a függetlenségi nyilatkozatot és a konföderációs egyezményt. Egyike volt annak a három férfinak, akik részt vettek az 1787-es alkotmánygyűlésen,[4] de nem volt hajlandó aláírni az első példányt, mert annak nem volt része a jognyilatkozat.[5] A ratifikációt követően beválasztották az első kongresszusba,[6] ahol nagy szerepe volt a jognyilatkozat megírásában és elfogadásában, aktívan részt vett az államok jogainak fenntartásában.[7]

Gerry eredetileg ellenezte politikai pártok létrehozását és fontos barátságokat alakított ki a föderalisták és a demokrata-republikánusok között is. Része volt az amerikai küldöttségnek Franciaországba és a Föderalisták őt hibáztatták a két fél közötti megromlott kapcsolatokért. Ennek következtében Gerry demokrata-republikánus lett és többször is indult Massachusetts kormányzói székért sikertelenül,[8] mielőtt 1810-ben megnyerte a választást.[9] Második terminusa idején a törvényhozás elfogadott egy javaslatot, amiből megszületett a gerrymandering fogalma. Elvesztette a következő választást, de az állami szenátus demokrata-republikánus maradt. Az 1812-es választáson ő volt pártja alelnökjelöltje, meg is választották a pozícióra.[10] Idős kora és romló egészsége miatt csak 21 hónapig volt hivatalban mielőtt meghalt.[11] A függetlenségi nyilatkozat egyetlen aláírója, akit a fővárosban temettek el.[12]

  1. a b Bernstein, Richard B.. Appendix: The Founding Fathers: A Partial List, The Founding Fathers Reconsidered. New York: Oxford University Press [2009] (2011). ISBN 978-0199832576 
  2. Hart, Albert Bushnell. Commonwealth History of Massachusetts. New York: The States History Company, 3:458. o. (1927). OCLC 1543273 
  3. Purcell, L. Edward. Vice Presidents: A Biographical Dictionary. New York: Facts on File (2010). ISBN 9781438130712. OCLC 650307529 
  4. Billias, 158. o.
  5. Billias, 199-201. o.
  6. Billias, 216, 243. o.
  7. Billias, 231. o.
  8. A Biography of Elbridge Gerry 1744-1814 < Biographies < American History From Revolution To Reconstruction and beyond. www.let.rug.nl. [2019. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 19.)
  9. Billias, 313. o.
  10. Billias, 324. o.
  11. Billias, 329. o.
  12. Roberts, Rebecca Boggs; Schmidt, Sandra K. Historic Congressional Cemetery. Charleston, SC: Arcadia Publishing. DOI: 769988285 (2012). ISBN 9780738592244 

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Tubidy