Elveszett paradicsom (Milton)

Elveszett Paradicsom
Az 1668-as első kiadás borítója.
Szerző	John Milton
Megírásának időpontja	1667
Első kiadásának időpontja	1667 (kibővítve: 1674)
Nyelv	angol
Témakör	A Paradicsomból való kiűzetés
Műfaj	eposz
Részei	12 könyv
Kiadás
Magyar kiadás	John Milton: Elveszett Paradicsom (ford. Jánosy István), Magyar Helikon, Budapest, 1969, 419 p
Külső hivatkozás	Angol nyelven
A Wikimédia Commons tartalmaz Elveszett Paradicsom témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Milton epikus költeményéről szól. Hasonló címmel lásd még: Elveszett paradicsom (egyértelműsítő lap).

Az Elveszett Paradicsom (Paradise Lost) John Milton 17. századi angol költő epikus költeménye blank verse formában. Eredetileg 1667-ben adták ki 10 könyvben, melyet egy második kötet követett 1674-ben, amely immár 12 könyvből állt. A költemény a zsidó és a keresztény kultúrkör „bűnbeesés”-történetét dolgozza fel illetve a paradicsomból való elűzetést. Milton célja, hogy igazolja Isten akaratát az ember előtt (l. 26), és hogy igazolja az eleve elrendeltség és a szabad akarat konfliktusát.

Az eposz főhőse a bukott angyal, Lucifer. Modern szemmel nézve úgy tűnhet, hogy Milton kedvező színben szerette volna feltüntetni Lucifert, ambíciókkal teli, büszke teremtésként, aki szembeszáll teremtőjével, a mindenható Istennel és háborút kezdeményez a Mennyország ellen. William Blake, Milton nagy csodálója és az epikus mű illusztrátora azt mondta Miltonról, hogy „Igaz költő volt és az ördög követője saját tudta nélkül” („he was a true Poet, and of the Devil's party without knowing it”).^[1] Néhány kritikus úgy tekint Milton Luciferére, mint a byroni hős elődére.^[2]

Milton Oliver Cromwellnek dolgozott és ezen keresztül az angol jóléti társadalomnak. Az elbukott lázadást és a monarchia visszaállítását minden bizonnyal megénekelhette az Elveszett paradicsomban. Néhány kritikus szerint Milton szimpatizált Luciferrel ebben a műben, ha azt vesszük, hogy mindkettőjük elbukta az ügyét.

Milton beágyazza a pogány hitet, a klasszikus görög és keresztény kultúrát az eposzba. Annak ellenére, hogy rajongott a klasszikus művekért, ezen könyvével túl kívánta őket szárnyalni.

Sok kényelmetlen vallási kérdést boncolgat Milton, olyanokat, mint hit, predesztináció és szentháromság.

A mű modern magyar fordítását Jánosy István készítette.

1. ↑ Illustrations to Milton - William Blake
2. ↑ T.S. Eliot, "Dante," Selected Essays, New York, 1932 212, Qtd. by Anne Paolucci in „Dante's Satan and Milton's Byronic Hero,” Italica 41:2, June 1964.