Back Epilepsie Afrikaans Epilepsie ALS Epilepsia AN صرع Arabic صريعة ARY মৃগীৰোগ Assamese Epilepsia AST T'uku usu Aymara Epilepsiya Azerbaijani اپیلئپسی/صرع AZB

Epilepszia

Epilepszia
Epilepsziás rohamra jellemző tüske-hullámok egy beteg EEG vizsgálata során.
Epilepsziás rohamra jellemző tüske-hullámok egy beteg EEG vizsgálata során.
AngolulEpilepsy
Osztályozás
BNO-10G40.-G41.
BNO-9345
Adatbázisok
DiseasesDB4366
MedlinePlus000694
eMedicineneuro/415 
MeSH IDD004827
MeSH NameEpilepsy
A Wikimédia Commons tartalmaz Epilepszia témájú médiaállományokat.

Az epilepszia (régiesen frász, nyavalya[1]) olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak.[2][3] Az epilepsziás rohamok során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre, amely változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó „hatásszünettől” a perceken át tartó, egész testet érintő görcsrohamokig.[4] A rohamok EEG-n is láthatók; viszont ha nincs roham, akkor EEG-vel az epilepszia még nem zárható ki.[5] Epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, mint például mérgezés, azonban inkább a spontán, visszatérő jelleggel jelentkező rohamok jellemzőek.[6] A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.[3][7]
A rohamok baleseteket okozhatnak az átmeneti „kihagyások” miatt.[4] Az epilepszia pontos kiváltó oka többnyire ismeretlen, ugyanakkor felmerült néhány, az idegsejtek elektromos ingervezetésében szerepet játszó ioncsatornát kódoló gén szerepe.[8] Egyes esetekben valamilyen egyéb kórállapot áll a hátterében (pl. agydaganat, stroke, mérgezés), az ilyen betegséget másodlagos (szekunder) epilepsziának nevezik, szemben az ismeretlen eredetű ún. elsődleges (primer, idiopátiás) formával. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének, és a roham alatt készített EEG-felvételnek. A diagnózisban fontos szerep jut más, hasonló tünetekkel járó események, állapotok kizárásának. mint például az ájulás; és meghatározni a nem epilepsziás rohamok okát, mint például alkoholelvonás vagy elektrolitproblémák.[5] Ennek eszközei a képalkotás és a vérvizsgálat.[5]

Az epilepsziás betegek 70 százalékában a rohamok kivédhetők a megfelelő gyógyszeres kezeléssel,[9][10] a többi esetben diétára, idegstimulációra vagy sebészi beavatkozásra lehet szükség.[11][12] Egyes esetekben az epilepszia tünetmentessé tehető, vagy meggyógyulhat, ezen esetekben további kezelést nem igényel.[4]

Az epilepszia gyakori betegség, a világ lakosságának kb. 1 százalékát érinti,[13] és 2013-ban világviszonylatban 116 000 epilepsziához köthető haláleset fordult elő.[14] 2015-ben ez a szám 125 000 volt.[15][16] Az epilepszia gyakrabban fordul elő idős embereknél.[17][18] 2020-ban 50 millió embernek volt epilepsziás diagnózisa,[9] közel 80%-uk a fejlődő világban élt.[4] A fejlett világban kisgyerekeknél és időseknél lép fel leggyakrabban,[19] míg a fejlődő világban inkább nagyobb gyerekeknél és fiataloknál.[20] Az emberek 5-10%-a tapasztal epilepsziás rohamot 80 éves kora körül,[21] ami a második roham valószínűségét 40-50%-ra emeli.[22] A világ különböző részein különféleképpen kezelik a betegeket, akik különböző fokú szociális stigmát tapasztalnak.[4][7] A balesetveszély miatt több helyen csak egy bizonyos rohammentes idő után kaphatnak jogosítványt, vagy csak korlátozott jogosítványt kaphatnak.[23] Az epilepszia szó a görög ἐπιλαμβάνειν szóból származik, ami azt jelenti, hogy elfoglalni, birtokolni, kínozni.[24]

  1. ↑ Magyar néprajzi lexikon
  2. ↑ Chang BS, Lowenstein DH. (2003. September). „Epilepsy.” (angol nyelven). N Engl J Med. 349 (13), 1257-66. o. DOI:10.1056/NEJMra022308. ISSN 0028-4793. PMID 14507951.  
  3. ↑ a b Fisher RS, Acevedo C, Arzimanoglou A, Bogacz A, Cross JH, Elger CE, Engel J Jr, Forsgren L, French JA, Glynn M, Hesdorffer DC, Lee BI, Mathern GW, Moshé SL, Perucca E, Scheffer IE, Tomson T, Watanabe M, Wiebe S. (2014. April). „ILAE official report: a practical clinical definition of epilepsy.” (angol nyelven). Epilepsia. 55 (4), 475-82. o. DOI:10.1111/epi.12550. PMID 24730690.  
  4. ↑ a b c d e Epilepsy Fact sheet. WHO , 2016. február 1. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 4.)
  5. ↑ a b c 369 Seizures and Epilepsy, Harrison's principles of internal medicine, 18th, McGraw-Hill, 3258. o. (2012). ISBN 978-0-07-174887-2 
  6. ↑ (2005. április 1.) „Epileptic seizures and epilepsy: definitions proposed by the International League Against Epilepsy (ILAE) and the International Bureau for Epilepsy (IBE).”. Epilepsia 46 (4), 470–2. o. DOI:10.1111/j.0013-9580.2005.66104.x. PMID 15816939.  
  7. ↑ a b Epilepsy (angol nyelven). www.who.int . (Hozzáférés: 2023. április 1.)
  8. ↑ Weber YG, Lerche H. (2008. September). „Genetic mechanisms in idiopathic epilepsies.” (angol nyelven). Dev Med Child Neurol. 50 (9), 648-54. o. DOI:10.1111/j.1469-8749.2008.03058.x. PMID 18754913.  
  9. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :0 nevű lábjegyzeteknek
  10. ↑ Eadie MJ. (2012. December). „Shortcomings in the current treatment of epilepsy.” (angol nyelven). Expert Rev Neurother. 12 (12), 1419-27. o. DOI:10.1586/ern.12.129. PMID 23237349.  
  11. ↑ (2013. június 1.) „Neurostimulation in the treatment of epilepsy”. Experimental Neurology 244, 87–95. o. DOI:10.1016/j.expneurol.2013.04.004. PMID 23583414.  
  12. ↑ (2018. november 7.) „Ketogenic diets for drug-resistant epilepsy”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 11 (11), CD001903. o. DOI:10.1002/14651858.CD001903.pub4. ISSN 1469-493X. PMID 30403286. PMC 6517043.  
  13. ↑ Thurman DJ, Beghi E, Begley CE, Berg AT, Buchhalter JR, Ding D, Hesdorffer DC, Hauser WA, Kazis L, Kobau R, Kroner B, Labiner D, Liow K, Logroscino G, Medina MT, Newton CR, Parko K, Paschal A, Preux PM, Sander JW, Selassie A, Theodore W, Tomson T, Wiebe S; ILAE Commission on Epidemiology. (2011. September). „Standards for epidemiologic studies and surveillance of epilepsy.” (angol nyelven). Epilepsia. 52 (Suppl 7), 2-26. o. DOI:10.1111/j.1528-1167.2011.03121.x. PMID 21899536.  
  14. ↑ GBD 2013 Mortality and Causes of Death Collaborators. (2015. January). „Global, regional, and national age-sex specific all-cause and cause-specific mortality for 240 causes of death, 1990-2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013.” (angol nyelven). Lancet. 385 (9963), 117-71. o. DOI:10.1016/S0140-6736(14)61682-2. PMID 25530442.  
  15. ↑ (2016. október 1.) „Global, regional, and national life expectancy, all-cause mortality, and cause-specific mortality for 249 causes of death, 1980–2015: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2015”. Lancet 388 (10053), 1459–1544. o. DOI:10.1016/s0140-6736(16)31012-1. PMID 27733281. PMC 5388903.  
  16. ↑ (2015. január 1.) „Global, regional, and national age-sex specific all-cause and cause-specific mortality for 240 causes of death, 1990–2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013” (angol nyelven). The Lancet 385 (9963), 117–71. o. DOI:10.1016/S0140-6736(14)61682-2. PMID 25530442. PMC 4340604.  
  17. ↑ (2009. november 1.) „Epilepsy in later life”. The Lancet. Neurology 8 (11), 1019–30. o. DOI:10.1016/S1474-4422(09)70240-6. PMID 19800848.  
  18. ↑ Handbook of epilepsy, 4th, Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins, 7. o. (2008). ISBN 978-0-7817-7397-3 
  19. ↑ Wyllie's treatment of epilepsy: principles and practice., 5th, Philadelphia: Wolters Kluwer/Lippincott Williams & Wilkins (2010). ISBN 978-1-58255-937-7 
  20. ↑ (2012. szeptember 1.) „Epilepsy in poor regions of the world”. Lancet 380 (9848), 1193–201. o. DOI:10.1016/S0140-6736(12)61381-6. PMID 23021288.  
  21. ↑ (2012. augusztus 1.) „Evaluation of first nonfebrile seizures”. American Family Physician 86 (4), 334–40. o. PMID 22963022.  
  22. ↑ (2008) „Risk of recurrence after a first unprovoked seizure”. Epilepsia 49 Suppl 1, 13–8. o. DOI:10.1111/j.1528-1167.2008.01444.x. PMID 18184149.  
  23. ↑ (2012. december 1.) „Epilepsy and driving: current status of research”. Epilepsy Research 102 (3), 135–52. o. DOI:10.1016/j.eplepsyres.2012.08.003. PMID 22981339.  
  24. ↑ (2010. január 1.) „Hallmarks in the history of epilepsy: epilepsy in antiquity”. Epilepsy & Behavior 17 (1), 103–8. o. DOI:10.1016/j.yebeh.2009.10.023. PMID 19963440.  
From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Tubidy