Back Formaldehied Afrikaans ميثانال Arabic Formaldehídu AST Formaldehid Azerbaijani فرمالدهید AZB Фармальдэгід Byelorussian Формалдехид Bulgarian ফরমালিন Bengali/Bangla Formaldehid BS Formaldehid Catalan
| Formaldehid | |||
 |
| ||
| |||
| IUPAC-név | Metanal | ||
| Más nevek | formalin, formol, metil-aldehid, metilén-oxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 50-00-0 | ||
| RTECS szám | LP8925000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CH2O | ||
| Moláris tömeg | 30,03 g·mol‒1 | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 1 kg·m‒3, gáz | ||
| Olvadáspont | -117 °C (156 K) | ||
| Forráspont | -19,3 °C (253,9 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | > 100 g/100 ml (20 °C) | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 2,33168(1) D | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Mérgező (T)[1] | ||
| Főbb veszélyek | mérgező, gyúlékony | ||
| NFPA 704 |  2
3
2
| ||
| R mondatok | R23/24/25, R34, R40, R43[1] | ||
| S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S51[1] | ||
| Lobbanáspont | -53 °C | ||
| LD50 | 42 mg/kg (egér, szájon át) 100 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon aldehidek | acetaldehid benzaldehid | ||
| Rokon vegyületek | ketonok karbonsavak | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A formaldehid (metanal) egy kémiai vegyület, melynek képlete CH2O. A legegyszerűbb aldehid. Szobahőmérsékleten színtelen, kellemetlen, csípős szagú gáz. Először egy orosz kémikus, Alekszandr Butlerov fedezte fel, de azonosítását August Wilhelm von Hofmann-nak is tulajdonítják.[3] Többféle alakban is létezik: ciklikus trimerje a trioxán (más néven 1,3,5-trioxán) polimerje a paraformaldehid (más néven polioximetilén). Vízben hidrátot alkot CH2(OH)2. A 40%-os vizes oldata a tömény formalin.
A formaldehid a metán és egyéb szerves vegyületek oxidációjának köztes vegyülete. Erdőtüzekben, kipufogógázban, cigarettafüstben egyaránt előfordul. A Föld légkörében jelenlévő formaldehid a légkörben található metánból és egyéb szénhidrogénekből, napfény és oxigén hatására keletkezik. A szmog egyik összetevője. Az élőlényekben előforduló lebontó folyamatok a légköri formaldehid kis részét adják.
Hangyasavvá oxidálódik. Nevét a hangyasav latin neve (acidum formicicum) és az aldehid szó összevonásával kapta.[4]
- ↑ a b c A formaldehid (ESIS)[halott link]
- ↑ A formaldehid (ChemIDplus)
- ↑ J Read, Text-Book of Organic Chemistry, G Bell & Sons, London, 1935
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 50. o. ISBN 963 8334 96 7