Kommunizmus |
---|
Nevezetes kommunisták
|
Mai szocialista államok
|
A hoxhaizmus vagy hodzsaizmus (albánul: hoxhaizëm/hoxhaizmi) az 1970-es években, Enver Hoxha albán kommunista diktátor által kialakított antirevizionista marxi-lenini ideológia, amely erősen táplálkozott a sztálinizmusból és a maoizmusból is.[1] Az ideológia létrejöttéhez nagyban hozzájárult a Szovjetunióban az 1953 után meghirdetett desztalinizáció, majd az Albán Munkapárt és a Kínai Kommunista Párt között 1978-tól fellépő ideológiai nézeteltérés.
A hoxhaizmus eredménye Albánia évekig tartó totális elszigeteltsége a külvilágtól és gazdaságának teljes elsorvadása, amelynek máig ható következményei vannak.
Európai és a világ más részein működő kommunista pártok ultraszélsőséges szakadár frakciói rokonszenveztek Hoxhával és igyekeztek ideológiáját a magukévá tenni, ám annyira szűkkörűek és gyengék voltak, hogy sehol nem voltak képesek nemcsak politikai hatalomra, de még kisebb mandátumokra sem szert tenni.
Napjainkban Albániában, Beninben, Bolíviában, Brazíliában, Burkina Fasóban, Chilében, Dániában, a Dominikai Köztársaságban, Elefántcsontparton, Ecuadorban, Franciaországban, Görögországban, Indiában, Iránban, Olaszországban, Kanadában, Kolumbiában, Maliban, Mexikóban, Nicagaraguában, Spanyolországban, Togóban, Tunéziában, Törökországban, Venezuelában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban működnek hoxhaista pártok.[2] Korábban Feröeren, Izlandon, Japánban, Svédországban, Hollandiában és Portugáliában is léteztek ilyen frakciók.