Back Griep Afrikaans Influenza ALS Gripe AN إنفلونزا Arabic انفلونزا ARZ ইনফ্লুৱেঞ্জা Assamese Gripe AST इनफ़्लुएंज़ा AWA Jurma usu Aymara Qrip Azerbaijani

Influenza

Influenza
Amerikai kórház a spanyolnátha idején
Amerikai kórház a spanyolnátha idején
Szinonimákgrippe
Latinulinfluentia, grippa, febris catarrhalis epidemica
Angolulinfluenza, flu
BNO-10
BNO-9487
Leírás
Érintett szerveklégutak, tüdő, szív
Etiológiavírusfertőzés, cseppfertőzés útján
Kockázati tényezőkjárvány
Főbb tünetekláz, izomfájdalom, elesettség, száraz köhögés
Szövődményektüdőgyulladás, szívizomgyulladás
Kezeléstüneti kezelés, antivirális gyógyszerek
Megelőzésvédőoltás, antivirális gyógyszerek
OMIM614680
DiseasesDB6791
MedlinePlus000080
A Wikimédia Commons tartalmaz Influenza témájú médiaállományokat.

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség.[1] A kórokozó influenzavírusok emlősöket és madarakat képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzés útján[1] (kis távolságra[2]), közvetlen testi érintkezéssel vagy a beteg által megérintett tárgyakkal terjed,[2][3][4] ezért a fertőzés megelőzésében a mindennapi higiénia szerepe megkerülhetetlen. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, orrfolyás, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, elesettség, később pedig száraz köhögés.[1] Különösen időseknél léphetnek fel súlyos szövődmények: tüdőgyulladás, a homloküreg gyulladása, asztma, szívműködési zavarok.[3]

A tünetek különböző súlyosságúak lehetnek.[3] A kétnapos lappangási idő után számított egy héten belül a legtöbb tünet megszűnik, de a köhögés két hétig is kitart. Gyerekekben előfordulhat hasmenés és hányás, de felnőtteknél ezek ritkák. Ezek felülfertőzéstől alakulnak ki.[5]

Az influenzavírusok négy típusa közül az A, a B és a C fertőz embereket.[6][7] Ez a D típus esetén még nem ismert, de feltehetően képes lenne rá.[7][8] A beteg a lappangási időszak kezdetétől egészen a tünetek elmúlásáig fertőz.[3] A teszteléshez köpetből, torokból, illetve orrból vesznek mintát.[6] Számos gyorsteszt érhető el, ám a fertőzés nem biztos, hogy kimutatható. A vírus RNS-ét kimutató polimeráz láncreakció (PCR) megbízhatóbb.[6]

A vírus terjedését lassítja a gyakori kézmosás, és a maszk viselése.[9] A WHO a kockázati csoportok számára évenkénti oltást ajánl.[1] A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) ajánlása féléves kortól szól.[10] Az oltás három vagy négy típus ellen véd, és csak ritkán okoz komolyabb problémát. A vírus gyors mutálódása miatt évenként új oltóanyagot kell készíteni.[1] Az antivirális szereket kipróbálták,[1] de nem segítették a gyógyulást se csak máskülönben egészséges,[11] se egyébként is beteg fertőzötteknél.[11][12]

Minden évben megindul az influenza. Évente világszerte 3-5 millió esetben okoz súlyos betegséget, és 290 000-650 000 beteg bele is hal.[1][13] Az oltatlan gyerekek 20%-a, az oltatlan felnőttek 10%-a megfertőződik.[14] A mérsékelt és a hideg égövben jellemzően a téli időszakban jelentkezik; a trópusokon is előfordul, ott egész évben.[1] A legtöbb halott kisgyerek, idős, vagy krónikus beteg.[1] Ritkán okoz pandémiát;[6] a 20. században három influenzapandémia ismeretes: a spanyolinfluenza 1918-ban (17-100 millió halál); az ázsiai influenza 1957-ben (kétmillió halál); és a hongkongi influenza 1968-ban (egymillió halál).[15][16][17] A WHO 2009-ben az új influenza A/H1N1 terjedését pandémiává nyilvánította.[18] Nemcsak az emberre veszélyes, hanem más fajokra is, mint disznókra, lovakra és madarakra.[19]

  1. ↑ a b c d e f g h i Influenza (Seasonal). World Health Organization (WHO) , 2018. november 6. [2019. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  2. ↑ a b Brankston G, Gitterman L, Hirji Z, Lemieux C, Gardam M (2007. április 1.). „Transmission of influenza A in human beings”. The Lancet Infectious Diseases 7 (4), 257–65. o. DOI:10.1016/S1473-3099(07)70029-4. PMID 17376383.  
  3. ↑ a b c d Key Facts About Influenza (Flu). Centers for Disease Control and Prevention (CDC), 2014. szeptember 9. [2014. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  4. ↑ Canadian Pediatric Society (2005. október 1.). „Influenza in children”. Paediatrics & Child Health 10 (8), 485–7. o. DOI:10.1093/pch/10.8.485. PMID 19668662.  [halott link]
  5. ↑ Paul G. Duben-Engelkirk, Janet Engelkirk. Burton's microbiology for the health sciences, 9th, Philadelphia: Wolters Kluwer Health/Lippincott Williams & Wilkins, 314. o. (2011. augusztus 30.). ISBN 978-1-60547-673-5 
  6. ↑ a b c d Longo, Dan L.. Chapter 187: Influenza, Harrison's principles of internal medicine, 18th, New York: McGraw-Hill (2012). ISBN 978-0-07-174889-6 
  7. ↑ a b Types of Influenza Viruses Seasonal Influenza (Flu). Centers for Disease Control and Prevention (CDC) , 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  8. ↑ Su S, Fu X, Li G, Kerlin F, Veit M (2017. augusztus 25.). „Novel Influenza D virus: Epidemiology, pathology, evolution and biological characteristics”. Virulence 8 (8), 1580–91. o. DOI:10.1080/21505594.2017.1365216. PMID 28812422.  
  9. ↑ Jefferson T, Del Mar CB, Dooley L, Ferroni E, Al-Ansary LA, Bawazeer GA, van Driel ML, Nair S, Jones MA, Thorning S, Conly JM (2011. július 1.). „Physical interventions to interrupt or reduce the spread of respiratory viruses”. Cochrane Database of Systematic Reviews (7), CD006207. o. DOI:10.1002/14651858.CD006207.pub4. PMID 21735402.  
  10. ↑ Grohskopf LA, Alyanak E, Broder KR, Walter EB, Fry AM, Jernigan DB (2019). „Prevention and Control of Seasonal Influenza with Vaccines: Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices – United States, 2019–20 Influenza Season”. Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR) 68 (3), 1–21. o, Kiadó: Centers for Disease Control and Prevention (CDC). DOI:10.15585/mmwr.rr6803a1. PMID 31441906.  
  11. ↑ a b Michiels B, Van Puyenbroeck K, Verhoeven V, Vermeire E, Coenen S (2013). „The value of neuraminidase inhibitors for the prevention and treatment of seasonal influenza: a systematic review of systematic reviews”. PLOS One 8 (4), e60348. o, Kiadó: Public Library of Science. DOI:10.1371/journal.pone.0060348. PMID 23565231. bibcode:2013PLoSO...860348M.  
  12. ↑ Ebell MH, Call M, Shinholser J (2013. április 1.). „Effectiveness of oseltamivir in adults: a meta-analysis of published and unpublished clinical trials”. Family Practice 30 (2), 125–33. o, Kiadó: Oxford Academic. DOI:10.1093/fampra/cms059. PMID 22997224.  
  13. ↑ (14 December 2017). "Up to 650 000 people die of respiratory diseases linked to seasonal flu each year". Sajtóközlemény.
  14. ↑ Somes MP, Turner RM, Dwyer LJ, Newall AT (2018. május 1.). „Estimating the annual attack rate of seasonal influenza among unvaccinated individuals: A systematic review and meta-analysis”. Vaccine 36 (23), 3199–207. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/j.vaccine.2018.04.063. PMID 29716771.  
  15. ↑ Spreeuwenberg P, Kroneman M, Paget J (2018. december 1.). „Reassessing the Global Mortality Burden of the 1918 Influenza Pandemic”. American Journal of Epidemiology 187 (12), 2561–67. o, Kiadó: Oxford Academic. DOI:10.1093/aje/kwy191. PMID 30202996.  
  16. ↑ WHO (2005. december 1.). „Ten things you need to know about pandemic influenza (update of 14 October 2005)”. The Weekly Epidemiological Record (WER) 80 (49–50), 428–31. o. PMID 16372665.  
  17. ↑ Jilani TN, Jamil RT, Siddiqui AH: H1N1 Influenza (Swine Flu). StatPearls, 2020. január 1.
  18. ↑ Chan, Margaret: World now at the start of 2009 influenza pandemic. World Health Organization (WHO), 2009. június 11. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
  19. ↑ Palmer SR. Oxford textbook of zoonoses : biology, clinical practice, and public health control, 2., Oxford u.a.: Oxford Univ. Press, 332. o. (2011). ISBN 978-0-19-857002-8 
From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Tubidy