Jefferson Davis | |
Az Amerikai Konföderációs Államok elnöke | |
Hivatali idő 1861. február 18. – 1865. május 5. | |
Alelnök(ök) | Alexander Stephens |
Előd | nem volt |
Utód | nem volt |
Katonai pályafutása | |
Csatái |
|
Született | 1808. június 3. Fairview, Kentucky |
Elhunyt | 1889. december 6. (81 évesen) New Orleans, Louisiana |
Sírhely | Hollywood Cemetery |
Párt | Demokrata Párt |
Szülei | Jane Cooke Samuel Emory Davis |
Házastársa | Sarah Knox Taylor Varina Howell |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | katonatiszt |
Iskolái |
|
Vallás | episzkopális protestáns |
Díjak | Davis Guards Medal |
Jefferson Davis aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jefferson Davis témájú médiaállományokat. |
Jefferson Finis Davis (Fairview, Kentucky, 1808. június 3. – New Orleans, Louisiana, 1889. december 6.) amerikai katona és államférfi, az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, az amerikai polgárháború meghatározó alakja. A rabszolgatartást kiterjeszteni kívánó déli konföderáció elnökeként alulmaradt az egyéni szabadságon és szabad bérmunkán alapuló gazdaságukkal erősebb és iparosodottabb unionista államok elleni harcban. A háború megindítását – nem elvi, pragmatikus okokból – ellenezte ugyan, de később politikájával jelentősen hozzájárult annak elhúzódásához és a jelentős veszteségekhez. Emiatt a háború végén és után sokat veszített népszerűségéből még egykori polgártársai körében is.
A West Point-i katonai akadémia elvégzése után katonatisztként szolgált az Amerikai Egyesült Államok hadseregében. 1847-ben ezredesként harcolt a mexikói háborúban, és 1853-ban hadügyminiszter is volt Franklin Pierce kormányában. Ő saját magát elsősorban katonának tartotta. A polgárháború után hazaárulásért vádat emeltek ellene, de később közkegyelemben részesült, így a vádat elejtették. Azonban mivel korábbi hivatali esküjét megszegve az Egyesült Államok ellenségeit segítette, többet nem vállalhatott állami hivatalt.