Jogrendszer

A jogrendszer szűkebb értelemben egy adott államban vagy más politikai közösségben hatályos jogszabályoknak, illetve azok megalkotásának, értelmezésének és érvényesítésének rendszere. A jogrendszer a társadalmi struktúra része, a gazdasági rendszerhez, a politikai rendszerhez és a kultúrához hasonlóan.

Az egyes jogrendszerek a történelem során különböző jogtípusokat hoztak létre. Egy adott jogtípus több jogcsaládra osztható. (A jogcsaládokat is gyakran jogrendszernek nevezik.)

„A jogrendszerek csoportosítása az államok osztályozásához hasonlóan több szempont szerint is történhet. A fölosztás általános szintjét itt is a történeti alapú osztályozás képezi, amelynek az alapvető kategóriája a jogtípus. Ez az államtípusnak megfelelő kategória az egy társadalmi formációhoz tartozó jogrendszereket fogja át és azok általános jellemző vonásait fejezi ki. Ezen az alapon ázsiai, antik, feudális – összefoglalóan prekapitalista – és modern jogtípusokat különböztetünk meg.

A jogcsalád a rendszerezés különös szintjének a kategóriája, az azonos jogtípuson belüli hasonlóságokat és különbségeket fejezi ki. Tekintettel arra, hogy a jogrendszerek fejlődésében jóval erőteljesebb a tradíciók szerepe és az ebből adódó kontinuitás, mint az államok esetében, a jogcsaládok számos esetben túlnyúlnak az adott jogtípus időbeli határain. Korábban a szakirodalomban lényegében a jogcsaláddal azonos értelemben használták a jogrendszercsoport és a jogrendszerforma kifejezéseket is. Az utóbbi az államformával való hasonlóságra kívánt utalni. A jogcsalád kifejezés a francia René David munkássága nyomán vált általánossá.

A modern jogtípuson belül David nyomán négy jogcsaládot – a római–germán, a common law, a szocialista jogcsaládot, valamint a vallási és hagyományos jogrendszerek családját – különböztetünk meg. E jogcsaládok megkülönböztetésének az alapja a jogcsaládok kialakulása, struktúrája és az általánosan elfogadott jogi, mindenekelőtt jogszabály-értelmezési módszerek.[1]

A jogrendszer fogalmát gyakran összetévesztik a jogrend fogalmával.[2]A jogrend ugyanis a jogi rendezettség állapotát, annak ténylegességét fejezi ki.

  1. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_jogi_alaptan/ch10s04.html
  2. https://netk.uni-nke.hu/document/netk-uni-nke-hu/Jogi%20alapismeretek%202017.%20nov.16..pdf

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Tubidy