Kommunizmus

Kommunizmus
Alapfogalmak Kommunizmus Társadalmi osztály Osztályharc Proletárdiktatúra Lumpenproletariátus Proletár internacionalizmus
Irányzatok Anarchokommunizmus Anarchoszindikalizmus Dzsucse Eurokommunizmus Hoxhaizmus Keresztény kommunizmus Leninizmus Luxemburgizmus Maoizmus Marxizmus Marxizmus–leninizmus Reformkommunizmus Sztálinizmus Tanácskommunizmus Trockizmus
Internacionálék Kommunisták Szövetsége Első Internacionálé Második Internacionálé Kommunista Internacionálé Kommunista Ifjúsági Internacionálé Negyedik Internacionálé
Nevezetes kommunisták Gracchus Babeuf (1760–1797) Louis Auguste Blanqui (1805–1881) Wilhelm Weitling (1808–1871) Moses Hess (1812–1875) Karl Marx (1818–1883) Friedrich Engels (1820–1895) Franz Mehring (1846–1919) Clara Zetkin (1857–1933) Vlagyimir Lenin (1870–1924) Rosa Luxemburg (1870/1871–1919) Joszif Sztálin (1878–1953) Lev Trockij (1879–1940) Karl Korsch (1886–1961) Ho Si Minh (1890–1969) Rákosi Mátyás (1892–1971) Vlagyimir Majakovszkij (1893–1930) Mao Ce-tung (1893–1976) Dolores Ibárruri (1895–1989) Louis Aragon (1897–1982) Nâzım Hikmet (1901–1963) Pablo Neruda (1904–1973) Oscar Niemeyer (1907–2012) Enver Hoxha (1908–1985) Kim Ir Szen (1912–1994) Kádár János (1912–1989) Nicolae Ceaușescu (1918–1989) Pol Pot (1925–1998) Fidel Castro (1926–2016) Che Guevara (1928–1967) Raúl Castro (1931–) Gian Maria Volonté (1933–1994) Kim Dzsongil (1942–2011) Angela Davis (1944–) Kim Dzsongun (1984–)
Kapcsolódó témák 1917-es októberi orosz forradalom A tőke Anarchizmus Antikapitalizmus Internacionálé Kapitalizmus Kommunista kiáltvány Kulturális forradalom Liberalizmus Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Szovjetunió Utópia Vörös csillag Vörös zászló Sarló és kalapács Szocialista heraldika
Mai szocialista államok Észak-Korea Kína Laosz Vietnám Kuba
Sablon:Kommunizmus m v sz

A kommunizmus (a latin communis szóból, jelentése: 'közös, egyetemes)^[1][2] olyan filozófiai, gazdasági és politikai ideológia, baloldali eszmerendszer, amely a termelési eszközök társadalmi tulajdonára épülő társadalmi rendszert kíván létrehozni, és elutasítja az emberek közötti osztálykülönbségeket, illetve a kommunizmus fogalmába tartozik még az a társadalmi mozgalom, amely ennek a társadalmi rendszernek a létrehozására irányul. Célja egy kommunista társadalom megteremtése, a közös tulajdonlás köré összpontosuló társadalmi-gazdasági rend. ^[3][4][5] A termelés és a javak elosztása ebben az elképzelt rendszerben a „mindenki képességei szerint vesz részt a termelésben, mindenki szükségletei szerint részesül a létrehozott javakból” elv alapján történik. Az eszményi kommunista társadalom a magántulajdon, a társadalmi osztályok és végső soron a pénz^[6] és az állam eltűnésével járna.^[7][8][9]

Marx Károly és Engels Frigyes 1848-as Kommunista kiáltványának kiadása óta a kommunizmus kifejezés elsősorban az általuk leírt osztálynélküli társadalmat, illetve az ennek megvalósítására létrejött (marxista) politikai ideológiát és mozgalmat jelenti.

A kommunista eszme legkülönbözőbb ágai mind egyetértenek abban, hogy – amint azt a Kommunista kiáltvány megfogalmazza – a világ túlnyomó részén ma létező társadalmi rendszer kapitalizmus, tőkés termelési mód. Ebben a rendszerben két alapvető társadalmi osztály létezik, amelyek közül az egyik kizsákmányolja a másikat, és ez a helyzet csak társadalmi forradalom révén oldható fel. Az egyik osztály a munkásosztály, a proletariátus, a lakosság nagyobb része, amely munkaerejének eladására kényszerül, a másik pedig a burzsoázia, egy elenyésző kisebbség, amely a termelési eszközök magántulajdona révén profitot húz from a dolgozók munkájából. Az elmélet szerint a kommunista forradalom hatalomba helyezi a munkásosztályt, és megvalósítja a termelési eszközök közösségi tulajdonát a kommunizmus felé történő átmenet első lépéseként. Marx és Engels azonban soha nem fejtették ki részletesen elképzeléseiket a leendő szocialista vagy a kommunista társadalomról. A kulcsfeladatot egy mozgalom létrehozásában látták a kapitalizmus megdöntése érdekében. Amint a munkásosztály hatalomra jut, már az új társadalom feladata lesz önmaga demokratikus megszervezése az adott történelmi körülmények között.^{[10] [11][12][13]}

A kommunizmus nem azonos a szocializmussal, melyről abban az esetben lehet beszélni, melyben az embereket a társadalom a teljesítmény alapján részesíti az anyagi javakból. A kommunizmus kifejezést a történelem során több, eltérő értelemben használták és használják.

Számos magát kommunistának valló, ám egymástól ideológiájában eltérő mozgalom terjedt el, azonban a Szovjetunióból kiindult marxista–leninista, sztálinista, később a kínai maoista irányzatok voltak azok, amelyek a 20. század világpolitikájára a legnagyobb befolyást gyakorolták.

1918-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnya felvette az Oroszországi Kommunista Párt nevet, amit más országok velük szövetségben álló pártjai szintén követtek. Ezt követően a Szovjetunió, illetve más szovjet mintájú párt által irányított országokat kommunistának, hivatalos doktrínájukat kommunizmusnak kezdték el nevezni, bár ezen országok egyikében sem valósult meg a kommunista társadalom. A tőkés propaganda a kommunizmus szónak már annak megjelenésétől pejoratív csengést teremtett, ezzel szemben a szocializmus szónak kedvezőbb hangzása volt a közvélemény előtt. Másrészt a politológia Marx terminológiájára hivatkozott, aki úgyszintén kommunizmusnak – a kommunizmus első fázisának – nevezte azt a társadalmat, mely a kapitalizmus megdöntése és a végleges kommunista társadalom bevezetése közti átmeneti állapotban van.^[14] A kommunista irányultságú pártok tagjai pártjuk hivatalos elnevezésétől (ami éppen a szó pejoratív csengése miatt gyakran más volt) függetlenül magukat és egymást kommunistának nevezték, egymást elvtársnak(wd) szólították.

A kommunizmus szó a 20. században, különösen az úgynevezett létező szocializmus(wd) hatására kiüresedett absztrakcióvá vált, a rá vonatkozó elméletek a hívei és ellenfelei értelmezésében az üdvtörténet és az összeesküvés-elmélet kettősségében mozogva tulajdonképpen kiegészítik egymást.^[15]

1. ↑ Encyclopædia Britannica
2. ↑ Communism, World Book Encyclopedia 4. Chicago: World Book, 890. o. (2008. december 14.). ISBN 978-0-7166-0108-1 
3. ↑ Richard T. Ely. French and German socialism in modern times (angol nyelven). New York: Harper & Brothers, 35–36. o. (1883). OCLC 456632 
4. ↑ Nikolai Bukharin, Yevgeni Preobrazhensky. Distribution in the communist system, The ABC of Communism (angol nyelven) ford.: Cedar Paul, Eden Paul:. London, England: Communist Party of Great Britain, 72–73, § 20. o. [1920] (1922). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 18. 
5. ↑ Steele, David (1992). From Marx to Mises: Post-Capitalist Society and the Challenge of Economic Calculation. Open Court Publishing Company. ISBN 978-0-87548-449-5; "One widespread distinction was that socialism socialised production only while communism socialised production and consumption." 43. o.
6. ↑ Friedrich Engels. Section 18: What will be the course of this revolution?, The Principles of Communism (angol nyelven) ford.: Paul Sweezy: [1847] (2005). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 18. „Finally, when all capital, all production, all exchange have been brought together in the hands of the nation, private property will disappear of its own accord, money will become superfluous, and production will so expand and man so change that society will be able to slough off whatever of its old economic habits may remain.” 
7. ↑ Nikolai Bukharin, Yevgeni Preobrazhensky. Administration in the communist system, The ABC of Communism (angol nyelven) ford.: Cedar Paul, Eden Paul:. London, England: Communist Party of Great Britain, 73–75, § 21. o. [1920] (1922). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 18. 
8. ↑ szerk.: George Kurian: Withering Away of the State, The Encyclopedia of Political Science (angol nyelven). Washington, D.C.: CQ Press. DOI: 10.4135/9781608712434 (2011). ISBN 978-1-933116-44-0. Hozzáférés ideje: 2016. január 3. 
9. ↑ Communism - Non-Marxian communism (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2022. május 13.)
10. ↑ Gasper, Phillip. The Communist Manifesto: A Road Map to History's Most Important Political Document. Haymarket Books, 23. o. (2005. december 14.). ISBN 978-1-931859-25-7 
11. ↑ "By 1888, the term 'socialism' was in general use among Marxists, who had dropped 'communism', now considered an old fashioned term meaning the same as 'socialism'. ... At the turn of the century, Marxists called themselves socialists. ... The definition of socialism and communism as successive stages was introduced into Marxist theory by Lenin in 1917 ..., the new distinction was helpful to Lenin in defending his party against the traditional Marxist criticism that Russia was too backward for a socialist revolution."
12. ↑ Comparing Economic Systems in the Twenty-First, 7th, South-Western College Pub., 118. o. (2003. december 14.). ISBN 0-618-26181-8 „Under socialism, each individual would be expected to contribute according to capability, and rewards would be distributed in proportion to that contribution. Subsequently, under communism, the basis of reward would be need.” 
13. ↑ Bockman, Johanna. Markets in the Name of Socialism: The Left-Wing Origins of Neoliberalism. Stanford University Press, 20. o. (2011). ISBN 978-0-8047-7566-3 „According to nineteenth-century socialist views, socialism would function without capitalist economic categories – such as money, prices, interest, profits and rent – and thus would function according to laws other than those described by current economic science. While some socialists recognized the need for money and prices at least during the transition from capitalism to socialism, socialists more commonly believed that the socialist economy would soon administratively mobilize the economy in physical units without the use of prices or money.” 
14. ↑ Karl Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből
15. ↑ Konok 34. o.