Kommunizmus

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Kommunizmus
Alapfogalmak Kommunizmus Társadalmi osztály Osztályharc Proletárdiktatúra Lumpenproletariátus Proletár internacionalizmus
Irányzatok Anarchokommunizmus Anarchoszindikalizmus Dzsucse Eurokommunizmus Hoxhaizmus Keresztény kommunizmus Leninizmus Luxemburgizmus Maoizmus Marxizmus Marxizmus–leninizmus Reformkommunizmus Sztálinizmus Tanácskommunizmus Trockizmus
Internacionálék Kommunisták Szövetsége Első Internacionálé Második Internacionálé Kommunista Internacionálé Kommunista Ifjúsági Internacionálé Negyedik Internacionálé
Nevezetes kommunisták Gracchus Babeuf (1760–1797) Louis Auguste Blanqui (1805–1881) Wilhelm Weitling (1808–1871) Moses Hess (1812–1875) Karl Marx (1818–1883) Friedrich Engels (1820–1895) Franz Mehring (1846–1919) Clara Zetkin (1857–1933) Vlagyimir Lenin (1870–1924) Rosa Luxemburg (1870/1871–1919) Joszif Sztálin (1878–1953) Lev Trockij (1879–1940) Karl Korsch (1886–1961) Ho Si Minh (1890–1969) Rákosi Mátyás (1892–1971) Vlagyimir Majakovszkij (1893–1930) Mao Ce-tung (1893–1976) Dolores Ibárruri (1895–1989) Louis Aragon (1897–1982) Nâzım Hikmet (1901–1963) Pablo Neruda (1904–1973) Oscar Niemeyer (1907–2012) Enver Hoxha (1908–1985) Kim Ir Szen (1912–1994) Kádár János (1912–1989) Nicolae Ceaușescu (1918–1989) Pol Pot (1925–1998) Fidel Castro (1926–2016) Che Guevara (1928–1967) Raúl Castro (1931–) Gian Maria Volonté (1933–1994) Kim Dzsongil (1942–2011) Angela Davis (1944–) Kim Dzsongun (1984–)
Kapcsolódó témák 1917-es októberi orosz forradalom A tőke Anarchizmus Internacionálé Kapitalizmus Kommunista kiáltvány Kulturális forradalom Liberalizmus Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Szovjetunió Utópia Vörös csillag Vörös zászló Sarló és kalapács Szocialista heraldika
Mai szocialista államok Észak-Korea Kína Laosz Vietnám Kuba
Sablon:Kommunizmus m v sz

A kommunizmus (a latin communis szóból, jelentése: 'közös, egyetemes)^[1][2] olyan filozófiai, gazdasági és politikai ideológia, amely közös tulajdont követel és elutasítja az emberek közötti osztálykülönbségeket. Célja egy kommunista társadalom megteremtése, a közös tulajdonlás köré összpontosuló társadalmi-gazdasági rend, amely a szükségletek alapján osztja ki a javakat és termékeket a társadalomban mindenkinek.^[3][4][5] Az eszményi kommunista társadalom a magántulajdon, a társadalmi osztályok ^[1] és végső soron a pénz^[6] és az állam (vagy nemzetállam) eltűnésével járna.^[7][8][9]

A kommunizmus nem azonos a szocializmussal, melyről abban az esetben lehet beszélni, melyben az embereket a társadalom a teljesítményalapúan részesíti az anyagi javakból. A kommunizmus kifejezést a történelem során több, eltérő értelemben használták és használják.

Marx Károly és Engels Frigyes 1848-as Kommunista kiáltványának kiadása óta a kommunizmus kifejezés elsősorban az általuk leírt osztálynélküli társadalmat, illetve az ennek megvalósítására létrejött politikai ideológiát (marxista) és mozgalmat jelenti.

Számos magát kommunistának valló, ám egymástól ideológiájában eltérő mozgalom terjedt el, mint például

• maoizmus,
• trockizmus,
• tanácskommunizmus,
• luxemburgizmus,
• keresztény kommunizmus,
• eurokommunizmus.

Azonban a Szovjetunióból kiindult marxista–leninista, sztálinista, később maoista, illetve az ezekből kinőtt további irányzatok voltak azok, amelyek a 20. század világpolitikájára a legnagyobb befolyást gyakorolták.

1918 - ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnya felvette az Orosz Kommunista Párt nevet, amit más országok velük szövetségben álló pártjai szintén követtek. Ezt követően a Szovjetunió, illetve más szovjet mintájú párt által irányított országokat kommunistának, hivatalos doktrínájukat kommunizmusnak kezdték el nevezni, bár ezen országok egyikében sem valósult meg a kommunista társadalom. Ebben Marx Károly terminológiáját követte a politológia, aki úgyszintén kommunizmusnak – a kommunizmus első fázisának – nevezte azt a társadalmat, mely a kapitalizmus megdöntése és a végleges kommunista társadalom bevezetése közti átmeneti állapotban van.^[10]

1. ↑ ^{a b} szerk.: Terence Ball, Richard Dagger: Communism, Encyclopædia Britannica, revised (angol nyelven) (2019. augusztus 12.). Hozzáférés ideje: 2020. június 10. 
2. ↑ Communism, World Book Encyclopedia 4. Chicago: World Book, 890. o. (2008. augusztus 12.). ISBN 978-0-7166-0108-1 
3. ↑ Richard T. Ely. French and German socialism in modern times (angol nyelven). New York: Harper & Brothers, 35–36. o. (1883). OCLC 456632 „All communists without exception propose that the people as a whole, or some particular division of the people, as a village or commune, should own all the means of production – land, houses, factories, railroads, canals, etc.; that production should be carried on in common; and that officers, selected in one way or another, should distribute among the inhabitants the fruits of their labor.” 
4. ↑ Nikolai Bukharin, Yevgeni Preobrazhensky. Distribution in the communist system, The ABC of Communism (angol nyelven) ford.: Cedar Paul, Eden Paul:. London, England: Communist Party of Great Britain, 72–73, § 20. o. [1920] (1922). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 18. 
5. ↑ Steele, David (1992). From Marx to Mises: Post-Capitalist Society and the Challenge of Economic Calculation. Open Court Publishing Company. ISBN 978-0-87548-449-5; "One widespread distinction was that socialism socialised production only while communism socialised production and consumption." 43. o.
6. ↑ Friedrich Engels. Section 18: What will be the course of this revolution?, The Principles of Communism (angol nyelven) ford.: Paul Sweezy: [1847] (2005). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 18. „Finally, when all capital, all production, all exchange have been brought together in the hands of the nation, private property will disappear of its own accord, money will become superfluous, and production will so expand and man so change that society will be able to slough off whatever of its old economic habits may remain.” 
7. ↑ Nikolai Bukharin, Yevgeni Preobrazhensky. Administration in the communist system, The ABC of Communism (angol nyelven) ford.: Cedar Paul, Eden Paul:. London, England: Communist Party of Great Britain, 73–75, § 21. o. [1920] (1922). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 18. 
8. ↑ szerk.: George Kurian: Withering Away of the State, The Encyclopedia of Political Science (angol nyelven). Washington, D.C.: CQ Press. DOI: 10.4135/9781608712434 (2011). ISBN 978-1-933116-44-0. Hozzáférés ideje: 2016. január 3. 
9. ↑ Communism - Non-Marxian communism (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2022. május 13.)
10. ↑ Karl Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből