Korjo

Korjo
고려국 (高麗國)
고려왕조 (高麗王朝)
918. július 25.[1][2]1392. augusztus 5.
Korjo címere
Korjo címere
Korjo zászlaja
Korjo zászlaja
Általános adatok
FővárosaKegjong (919–1232)
Kanghvado (1232–1270)
Kegjong (1270–1392)
Hivatalos nyelvekközépkoreai
Vallásbuddhizmus, konfucianizmus, taoizmus, sámánizmus
Államvallás
Kormányzat
Államformamonarchia
Uralkodó34 király
DinasztiaVang-dinasztia (왕)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Korjo témájú médiaállományokat.

Korjo[* 1] (hangul: 고려handzsa: 高麗, RR: Goryeo?; 9181392) egységes állam volt a Koreai-félszigeten, Thedzso király alapította 918-ban, fővárosa a mai Keszong volt. Ennek az államnak a nevéből származik a Korea név.[4] Korjo államvallása a buddhizmus volt, azonban együtt létezett a taoizmussal, az egyre inkább terjedő konfucianizmussal és az ősi sámánizmussal.[5][6] A Vang-dinasztia csaknem ötszáz évig uralkodott, és virágkorában Korjo a világ egyik legfejlettebb államának számított.[5] Bár a feudalizmushoz hasonló rendszer épült ki itt, a társadalmi berendezkedés nem hasonlított az európai vagy japán feudalizmuséhoz. Ebben az időszakban kezdtek kialakulni azok a társadalmi elvárások és szokások, amelyek napjainkban is meghatározzák a koreai kultúra alapjait.[5]

Korjo egyik legnagyobb vívmánya a szeladon-kézművesség volt, amely a kínai fazekasságot is jóval felülmúlta; számos innováció fűződik a korjói fazekassághoz.[7] Ugyancsak Korjóban találták fel a mozgatható fémbetűs nyomtatást, mintegy 200 évvel Gutenberg előtt, a legrégebbi ilyen eljárással készült könyv a Csikcsi.[5][8] A Dél-Kjongszang tartománybeli Heinsza templomban őrzik a kor egy másik kiemelkedő és egyedi dokumentumát, a Tripitaka Koreanát, amelynek 81 258 fa nyomódúcával a világ legrégebbi, érintetlen, kínai írással feljegyzett buddhista kánonját lehet nyomtatni.[9][10]

Keszong Korjo-kori emlékei a Világörökség részét képezik.

  1. 태조가 즉위해 국호를 고려라 하다 (koreai nyelven). National Institute of Korean History. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  2. 김형광. 고려의 개국과 견훤의 말로, 하룻밤에 읽는 고려야사, Volume 1 (koreai nyelven). (주)시아컨텐츠그룹 (2018) 
  3. a b Nahm 575. o.
  4. KBS1
  5. a b c d Cumings 39-45. o.
  6. Nahm 60-61; 77. o.
  7. Nahm 80. o.
  8. UNESCO
  9. UNESCO2
  10. CHA-Heinsza


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>


From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Tubidy