Libanon

Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.

Libanoni Köztársaság
الجمهوريّة اللبنانيّة (arabul) al-Jumhūrīyah al-Lubnānīyah République libanaise (franciául)
Libanon zászlaja Libanon címere
Nemzeti himnusz: Libanon nemzeti himnusza النشيد الوطني اللبناني (an-Našīd al-Waṭanī al-Lubnānī)
Fővárosa	Bejrút
é. sz. 33° 53′ 20″, k. h. 35° 29′ 40″33.888888888889, 35.49444444444433.888889°N 35.494444°EKoordináták: é. sz. 33° 53′ 20″, k. h. 35° 29′ 40″33.888888888889, 35.49444444444433.888889°N 35.494444°E
Államforma	parlamentáris konfesszionalista köztársaság
Vezetők
Elnök	Jelenleg Betöltetlen
Miniszterelnök	Nadzsíb Azmi Míkáti
Parlament elnöke	Nabih Berri
Hivatalos nyelv	arab, francia
Beszélt nyelvek	örmény
Függetlenség	Franciaországtól
Nagy-Libanon létrejötte	1920. szeptember 1.
Alkotmány elfogadása	1926. május 23.
Függetlenség kikiáltása	1943. november 22.
Francia mandátum vége	1945. október 24.
Francia csapatok kivonása	1946. április 17.
Elődállamok	Libanoni Köztársaság
Tagság	Lista ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint	6 100 075 fő (2018)[1]
Népsűrűség	568 (2024) fő/km²[2]
Rangsorban	21.
GDP	2020-as becslés[3]
Összes	19,126 milliárd USD (119.) PPP: 78,931 milliárd USD
Egy főre jutó	2802 USD (136.) PPP: 11 564 USD
HDI (2018[4])	0,730 (93.) – magas
Gini-index (2017)	50,7[5]
Írástudatlanság	4,9%[6]
Földrajzi adatok
Terület	10 452 km²
Rangsorban	161.
Víz	1,8%
Időzóna	EET (UTC+2) EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Libanoni font (LBP)
Nemzetközi gépkocsijel	RL
Hívószám	961
Segélyhívó telefonszám	140 175 112 160
Internet TLD	.lb
Villamos hálózat	220 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó	A, B, C, D és G típus
Közlekedés iránya	jobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Libanoni Köztársaság témájú médiaállományokat.

Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja. Területe Magyarországénak kb. egy-kilencede, ahol több mint 6 millió ember él.

A mai területét történelme során mind a kereszténység, mind az iszlám erősen befolyásolta. A jelenlegi határain belül az államot Franciaország 1920-ban "Nagy-Libanon" néven hozta létre. A második világháború alatt függetlenné vált Franciaországtól, majd kialakult egy nem szokványos politikai rendszer, amely az egyes vallási csoportok demográfiai súlyával arányos hatalommegosztáson alapul. Az 1975-1990-es polgárháború előtt virágzó állam volt, a Közel-Kelet pénzügyi és banki központja, amiért megkapta a nem hivatalos „Közel-Kelet Svájca” nevet is.^[7] A hosszú polgárháború azonban tönkretette és a politikai egyensúly is törékeny a különböző etnikai és vallási csoportok között. 2019 óta a helyzet tovább romlott, és a nagyszabású néptüntetések végül a miniszterelnök lemondásához vezettek.^[8] 2020-ban hatalmas robbanások rázták meg Bejrútot, amelynek következtében több mint 300 ezren váltak hajléktalanná.^[9] Az ország 2020-ban csődöt jelentett.^[10] A munkanélküliség az egekig terjed.^[8] Az ország fizetőeszköze összeomlott, 2022 májusában történelmi mélypontot ért el, ami azt jelenti, hogy a lakosság nagy része már nem engedheti meg magának a túlélés szükségleteit.^[8] Mindezeken felül jött a Covid-19 világjárvány, majd az ukrajnai háború következtében az élelmiszer- és energiaárak gyors emelkedése. A lakosság több mint 50 százaléka még a legutóbbi emelések előtt is a szegénységi küszöb alatt él.^[8]

Libanont részben nem a központi kormány, hanem az iszlamista Hezbollah uralja. A helyzet azért is súlyos, mert gondoskodniuk kell az országban lévő sok (szíriai és palesztin) menekültről. 2020 táján globális szinten is itt a legmagasabb a lakossághoz és területhez képest is a menekültek aránya.^[11][8]

Alapító tagja volt az Egyesült Nemzetek Szervezetének; tagja az Arab Ligának (1945), az el nem kötelezett országok mozgalmának (1961), az Iszlám Konferencia Szervezetének (1969) és a frankofón országoknak (1973).

1. ↑ The World Factbook (angol nyelven). Központi Hírszerző Ügynökség
2. ↑ https://www.worldometers.info/world-population/lebanon-population/
3. ↑ https://www.imf.org/en/Publications/WEO/weo-database/2021/April/weo-report?c=446,&s=NGDPD,PPPGDP,NGDPDPC,PPPPC,&sy=2019&ey=2026&ssm=0&scsm=1&scc=0&ssd=1&ssc=0&sic=0&sort=country&ds=.&br=1
4. ↑ Archivált másolat. [2019. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 10.)
5. ↑ Archivált másolat. [2021. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 10.)
6. ↑ http://uis.unesco.org/en/country/lb
7. ↑ Lebanon: From Switzerland of the Middle East to modern-day dystopia (angol nyelven). Middle East Eye. (Hozzáférés: 2022. augusztus 3.)
8. ↑ ^{a b c d e} These 10 countries receive the most refugees (angol nyelven). NRC. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
9. ↑ Najjar, Ted Regencia,Linah Alsaafin,Farah: Beirut explosion death toll rises to 135 as 5,000 wounded: Live (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
10. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) portcsőd nevű lábjegyzeteknek
11. ↑ UNHCR Lebanon at a Glance (angol nyelven). UNHCR Lebanon. (Hozzáférés: 2024. július 21.) „Lebanon remains a country hosting the largest number of refugees per capita and per square kilometre in the world”