Back Filastin ACE Staat Palestina Afrikaans Staat Palästina ALS Rice of Palestīn ANG फिलिस्तीन ANP دولة فلسطين Arabic فلسطين ARY دولة فلسطين ARZ পেলেষ্টাইন Assamese Estáu de Palestina AST
| Palesztin Állam | |||
| دولة فلسطين | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Palesztin nemzeti himnusz | |||
.svg) | |||
| Fővárosa | Kelet-Jeruzsálem de facto: Rámalláh | ||
 é. sz. 32° 00′, k. h. 35° 15′32.000000°N 35.250000°EKoordináták: é. sz. 32° 00′, k. h. 35° 15′32.000000°N 35.250000°E | |||
| Legnagyobb város | Gáza | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| P.A.H. vezetője | Mahmúd Abbász | ||
| Miniszterelnök | Mohammad Musztafa | ||
| Hivatalos nyelv | arab | ||
| Tagság | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 5 227 193 fő (2021)[1] | ||
| Rangsorban | 126 | ||
| Becsült | 4 420 549 fő (2013. július) | ||
| Rangsorban | 126 | ||
| Népsűrűség | 734,3 fő/km² | ||
| GDP | |||
| Összes | 5.550 milliárd $ | ||
| Egy főre jutó | 1,500 $ | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6 020 km² | ||
| Időzóna | (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | jordán dinár (JOD) egyiptomi font (EGP) izraeli új sékel (ILS) | ||
| Hívószám | 970 | ||
| Internet TLD | .ps | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palesztin Állam témájú médiaállományokat. | |||
|
A palesztin önkormányzat(ok) területe
Izraeli fennhatóság
– – Az 1949-es tűzszüneti határvonal („zöld vonal”)
— Fal vagy kerítés
— Út
▲ Izraeli kolónia | |||
.gif)
Palesztina,[2] vagy hivatalosan a Palesztin Állam[3][4] (arabul: دولة فلسطين) de jure szuverén terület a Közel-Keleten,[5] amelyet 2012-ben 138 ország hivatalosan is elismert.[6] Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen.
A Földközi-tenger keleti medencéjének keleti partjai mentén, a Levante térségében fekszik.
Az ENSZ 1947-es felosztási terve a Brit Palesztin Mandátum területét 56% (zsidó állam) és 42%-os (palesztin állam) arányban osztotta fel (Jeruzsálem városa és a környező területek, a teljes terület 2%-a, nemzetközi ellenőrzés és igazgatás alatt maradt volna), amit a zsidó szervezetek elfogadtak, de a palesztinok ezt méltánytalannak tartották, mivel nem tükrözte a népességi arányokat és a tényleges területi viszonyokat, így elutasították. 1948. május 14-én a brit mandátum megszűnt, a mandátum területén működő zsidó szervezetek kikiáltották Izrael állam megalakulását és függetlenségét. Május 15-én a környező arab államok beavatkoztak a Palesztin Mandátum területén zajló zsidó-palesztin polgárháborúba. Ez az 1948-as arab-izraeli háború az arab államok vereségével járt. A harcok során Izrael jelentős palesztin területeket szerzett meg és megközelítőleg 880 ezer palesztin kényszerült szülőföldje elhagyására.[7][8] A maradék 22% palesztin területet Jordánia (Ciszjordánia), és Egyiptom (Gázai övezet) szállta meg, ahol létrehozták a palesztin protektorátust,[8][9][10] amit 1959-ben a pán-arabista Gamal Abden-Nasszer az Egyesült Arab Köztársaság-hoz csatolt.
1967-ben Izrael megtámadta arab szomszédait és a hatnapos háború során elfoglalta Gázát és Ciszjordániát. E területeket jelenleg is katonai megszállása alatt tartja.[11] Az 1993-as oslói megállapodás óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóság gyakorolhat korlátozott önkormányzatot, azonban Ciszjordánia területének 61%-a felett Izrael közvetlen irányítást gyakorol,[12] és ezeken a területeken az ENSZ által illegálisnak ítélt zsidó telepeket létesített és létesít,[13][14] míg a Gázai övezetben a palesztin politikai szervezetek közti belharcok következtében 2006 óta a Palesztin Nemzeti Hatóság helyett a Hamász iszlamista nacionalista szervezet kezében van a tényleges irányítás.[15]
Bár Palesztina Kelet-Jeruzsálemet tekinti fővárosának, a város izraeli megszállás alatt áll, a palesztin és izraeli igényeket a városra a nemzetközi közösség többnyire nem ismeri el.[16]
- ↑ http://www.pcbs.gov.ps/site/881/default.aspx#Population
- ↑ A „Palesztina” terminussal kapcsolatban a Közel-Keleten terminológiai harc folyik. Lásd: Ivo Samson: Közép-Kelet. A tisztázatlan terminológiától a konkrét konfliktusig Archiválva 2007. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Bissio, Robert Remo, ed. (1995). The World: A Third World Guide 1995–96. Montevideo: Instituto del Tercer Mundo. p. 443. ISBN 978-0-85598-291-1.
- ↑ Refugees, United Nations High Commissioner for: Refworld | State of Palestine (angol nyelven). Refworld. (Hozzáférés: 2023. május 15.)
- ↑ Wayback Machine. web.archive.org, 2016. október 3. [2016. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 14.)
- ↑ „Palestinians win implicit U.N. recognition of sovereign state”, Reuters, 2012. november 29. (Hozzáférés: 2023. május 14.) (angol nyelvű)
- ↑ Itzhak Galnoor – Yi???q Gal-Nûr: The Partition of Palestine: Decision Crossroads in the Zionist Movement. 1995–01–01. ISBN 978-0-7914-2193-2 Hozzáférés: 2023. november 2.
- ↑ a b Haddad, Mohammed: Palestine and Israel: Mapping an annexation (angol nyelven). Al Jazeera. (Hozzáférés: 2023. november 2.)
- ↑ Yitzhak Oron: Middle East Record Volume 1, 1960. 1960. Hozzáférés: 2023. november 2.
- ↑ Henry Laurens: La question de Palestine. 1999. ISBN 978-2-213-63358-9 Hozzáférés: 2023. november 2.
- ↑ Rût Lapîdôt – Moshe Hirsch: The Jerusalem Question and Its Resolution: Selected Documents. 1994–05–19. ISBN 978-0-7923-2893-3 Hozzáférés: 2023. november 2.
- ↑ Orhan Niksic – Nur Nasser Eddin – Massimiliano Cali: Area C and the Future of the Palestinian Economy. 2014–07–10. ISBN 978-1-4648-0193-8 Hozzáférés: 2023. november 2.
- ↑ Thawaba, Salem (2019). "Building and planning regulations under Israeli colonial power: a critical study from Palestine". Planning Perspectives. 34 (1): 133–146.
- ↑ https://academic.oup.com/icon/article/4/3/540/646388?login=false
- ↑ Tristan Dunning: Hamas, Jihad and Popular Legitimacy: Reinterpreting Resistance in Palestine. 2016–01–29. ISBN 978-1-317-38495-3 Hozzáférés: 2023. november 3.
- ↑ UN: Status of Jerusalem. (Hozzáférés: 2015)