Back Proton Afrikaans Proton ALS Protón AN प्रोटॉन ANP بروتون Arabic پروطون ARY Protón AST Proton (fizika) Azerbaijani پروتون AZB Pruotuons BAT-SMG
| Proton | |
 | |
| A proton kvarkszerkezete. Az egyes kvarkok színe nem fontos, csak az, hogy mindhárom szín jelen van. | |
| Osztályozás | barion |
| Összetétel | 2 up kvark, 1 down kvark |
| Kölcsönhatások | gravitációs, gyenge, elektromágneses, erős |
| Jel | p, p+ |
| Antirészecske | antiproton |
| Megsejtette | William Prout (1815) |
| Felfedezte | Ernest Rutherford (1917–1919) |
| Fizikai adatai | |
| Tömeg | |
| 1,672621777(74) ·10−27 kg[1] | |
| 938,272046(21) MeV/c2 | |
| 1,007276466812(90) u | |
| Élettartam | >6 ·1036 s |
| Töltés | |
| +1 e | |
| 1,602176565(35) ·10−19 C | |
| Sugár | 0,8775(51) fm |
| Elektromos dipólus momentum | <5,4 ·10−24 e·cm |
| Elektromos polarizálhatóság | 1,20(6) ·10−3 fm3 |
| Mágneses momentum | |
| 1,410606743(33) ·10−26 J·T−1 | |
| 1,521032210(12) ·10−3 μB | |
| 2,792847356(23) μN | |
| Mágneses polarizálhatóság | 1,9(5) ·10−4 fm3 |
| Spin | ½ |
| Izospin | ½ |
| Barionszám | +1 |
| Paritás | +1 |
A proton (görög πρῶτον (protos) jelentése ős, első)[2] egy szubatomi részecske, jele p vagy p+. Töltése egységnyi pozitív elemi töltés. Minden atom magjában jelen van egy vagy több proton. Az atomban lévő protonok száma – azaz a rendszám – határozza meg a kémiai elemek minőségét, ez a rendszerezésük alapja. A proton nevet Ernest Rutherford adta a hidrogén atommagnak 1920-ban, mert az azt megelőző években ő fedezte fel, hogy a hidrogén atommag (az ismert legkönnyebb atommag) kinyerhető nitrogén atommagokból ütköztetés útján; és így feltételezhető volt, hogy egy alapvető részecske, amely építőeleme a nitrogénnek, és minden egyéb nehezebb atommagnak is.
A modern részecskefizika standard modelljében a proton egy kvarkokból álló hadron. Azt megelőzően, hogy a modell konszenzusra talált a fizikus közösségben, a protont elemi részecskének tartották. A modern vélekedés szerint a proton három kvarkból áll: két up kvarkból és egy down kvarkból. A kvarkok nyugalmi tömegéről azt gondolják, hogy a proton tömegének mindössze 1%-át adják. A fennmaradó tömeget a kvarkok kinetikus energiája és az azokat összekapcsoló gluon mezők energiája adja.
Mivel a proton nem elemi részecske, ezért fizikai mérettel rendelkezik – habár ez nem tökéletesen definiált, mert a proton felszíne kissé „elmosódott” amiatt, hogy a proton felületét meghatározó erőhatások nem érnek hirtelen véget. A proton körülbelül 1,6-1,7 femtométer átmérőjű.[3]
- ↑ P.J. Mohr, B.N. Taylor, and D.B. Newell (2011), "The 2010 CODATA Recommended Values of the Fundamental Physical Constants" (Web Version 6.0). This database was developed by J. Baker, M. Douma, and S. Kotochigova. Available: http://physics.nist.gov/constants [Thursday, 02-Jun-2011 21:00:12 EDT]. National Institute of Standards and Technology, Gaithersburg, MD 20899.
- ↑ Definition of proto. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
- ↑ W.N. Cottingham, D.A. Greenwood. An Introduction to Nuclear Physics. Cambridge University Press, 19. o. (1986)