SPARC

Sun UltraSPARC II mikroprocesszor

A SPARC (skálázható processzor-architektúra, a Scalable Processor Architecture szavakból) a Sun Microsystems által kifejlesztett 32 és 64 bites RISC típusú utasításkészlet-architektúra (ISA). A SPARC ISA tervezése a Sun-nál 1984-ben kezdődött,[1] 1986-ban a Sun és a Fujitsu együttműködésével elkészültek az első SPARC V7 architektúrájú processzorok,[2][3] 1987 közepén pedig piacra kerültek a SPARC processzoros Sun-4 munkaállomások.[4]

A SPARC egy bejegyzett védjegy, amely a SPARC International, Inc. konzorcium tulajdona. Ez a szervezet 1989-ben alakult a SPARC architektúra terjesztésének elősegítése, valamint a konformancia-ellenőrzések biztosítása és védjegyek kezelése céljából. A kezdetben 32 bites SPARC architektúrát a Sun Sun-4-es munkaállomások és szerverek számára fejlesztették ki, amellyel a korábbi, Motorola 68000-es processzorokat használó Sun-3-as rendszereket kívánták felváltani. Később kifejlesztették az architektúra a 64 bites verzióját; a 64 bites SPARC processzorok változatait a Sun Microsystems, Solbourne, Fujitsu és más gyártók szimmetrikus multiprocesszoros (SMP) és ccNUMA technológiákat használó gépeikben alkalmazzák.

A SPARC International nyílttá kívánta tenni az architektúrát a kialakítás minél szélesebb körben való elterjesztése érdekében. Ennek egyik lépéseként a licencet több gyártónak is átadta, pl. a Texas Instruments, Atmel, Cypress Semiconductor és Fujitsu cégeknek. Ennek köszönhetően mára a SPARC architektúra teljesen nyílt és nem kötődik egyetlen tulajdonoshoz.

2006 márciusában a Sun Microsystems kiadta az UltraSPARC T1 mikroprocesszor terveit nyílt forrásként, OpenSPARC T1 néven; a teljes dokumentáció hozzáférhető az OpenSPARC.net webhelyen. 2007-ben ugyanígy közzétette az UltraSPARC T2 processzor terveit, OpenSPARC T2 néven.[5]

A SPARC processzor újabb keletű kereskedelmi célú megvalósításai a Fujitsu Laboratories Ltd. által 2009 júniusában megjelentetett SPARC64 VIIIfx típusú „Venus” kódnevű processzor (nyolc mag, 2 GHz, 128 GFLOPS), amelyet a 8 petaFLOPS teljesítményt elérő japán szuperszámítógépben, a „K computer”-ben használnak, ezután a 2012 augusztusában bemutatott SPARC64 X „Athena” processzor.[6] Az Oracle Corporation továbbra is fejleszti SPARC processzorsorozatát, amelynek legújabb tagjai a 2011 szeptemberében megjelent 2,85–3,0 GHz órajelen működő SPARC T4, és a 2013 márciusában bevezetett 3,6 GHz-en futó 16 magos SPARC T5 processzor.

2017. szeptember 1-én, az Oracle Labs-ben 2016 novemberében kezdődött elbocsátások és az M8-as processzor befejezése után az Oracle saját berkein belül megszüntette a SPARC architektúrájú processzorok további tervezését. A texasi Austinban működő processzormag-fejlesztő csoport nagy részét elbocsátották, akárcsak a kaliforniai Santa Clarában és a massachusettsi Burlingtonban működő csapatokat.[7][8]

 

  1. SPARC Timeline (angol nyelven). SPARC International, 1994-2011. [2012. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012)
  2. David L. Weaver: OpenSPARC Architecture Generattions (angol nyelven) (pdf) pp. 36. OpenSPARC, 2008. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  3. SPARC: SPARC information (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012)
  4. [Kerekes]: History of SPARC systems 1987 to 2010 (angol nyelven). SPARC Product Directory, 1996. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012)
  5. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) opensparc-doc-dir nevű lábjegyzeteknek
  6. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) fujitsu-sparc64-x nevű lábjegyzeteknek
  7. Vaughan-Nichols, Steven J.. „Sun set: Oracle closes down last Sun product lines”, 2017. szeptember 5.. [2017. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.) 
  8. Nichols, Shaun. „Oracle finally decides to stop prolonging the inevitable, begins hardware layoffs”, 2017. augusztus 31.. [2017. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.) 

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Tubidy