Szuezi-csatorna | |
Ország | Egyiptom |
Település | Suez Governorate |
Névadó | Szuez (kikötőváros, város százezernél több lakossal, város és kism) |
Építési adatok | |
Építés éve | 1859-69 |
Megnyitás | 1869 |
Típus | Csatorna |
Építész(ek) |
|
Hosszúsága | 193 300 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 30° 42′ 18″, k. h. 32° 20′ 39″30.705000°N 32.344167°EKoordináták: é. sz. 30° 42′ 18″, k. h. 32° 20′ 39″30.705000°N 32.344167°E | |
Szuezi-csatorna weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuezi-csatorna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szuezi-csatorna (arabul: قناة السويس, azaz Kanát asz-Szuvajsz), a Sínai-félsziget nyugati és a Nílus-delta keleti szélén épült tengeri csatorna, a világ egyik legfontosabb víziútja. Hossza 163 km, a legkeskenyebb részén 300 m széles, mélysége 24 m. Egyiptomban található, a földközi-tengeri Port Szaíd és a vörös-tengeri Szuez városokat köti össze.
A csatorna megnyitása előtti időkben az áruk szállítása a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között gyakran a hajókból való kirakodással és a szárazföldön való áthordással járt együtt. A csatorna kezdetben csak egyirányú – észak-déli irányú – vízi szállítást tett lehetővé Európa és Ázsia között, Afrika megkerülése nélkül. A hajók egyszerre csak egy irányba haladhattak a csatorna kapacitása miatt, de 2015-ben elkészült és átadásra került a csatorna második ága, az új szuezi csatorna, ami lehetővé teszi a folyamatos forgalmat mindkét irányba.
A csatornát két részre, északi és déli részre osztja a 250 km² kiterjedésű sós vizű tó, Nagy-Keserű-tó (arabul: البحيرة المرة الكبرى, al-Buhajrah al-Murra al-Kubra), összekapcsolván a Földközi-tengert és a vörös-tengeri Szuezi-öblöt. Mivel a csatorna nem zárt, a tengervíz szabadon áramolhat a tóba a párolgási veszteség pótlására. A tónak puffer szerepe is van, csökkenti az árapály áramlások hatását.