Szuezi-csatorna

Szuezi-csatorna
Ország	Egyiptom
Település	Suez Governorate
Névadó	Szuez (kikötőváros, város százezernél több lakossal, város és kism)
Építési adatok
Építés éve	1859-69
Megnyitás	1869
Típus	Csatorna
Építész(ek)	Ferdinand de Lesseps Alois Negrelli
Hosszúsága	193 300 m
Elhelyezkedése
Szuezi-csatorna Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 30° 42′ 18″, k. h. 32° 20′ 39″30.705, 32.34416666666730.705000°N 32.344167°EKoordináták: é. sz. 30° 42′ 18″, k. h. 32° 20′ 39″30.705, 32.34416666666730.705000°N 32.344167°E
Szuezi-csatorna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuezi-csatorna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szuezi-csatorna (arabul: قناة السويس, azaz Kanát asz-Szuvajsz), a Sínai-félsziget nyugati és a Nílus-delta keleti szélén épült tengeri csatorna, a világ egyik legfontosabb víziútja. Hossza 163 km, a legkeskenyebb részén 300 m széles, mélysége 24 m. Egyiptomban található, a földközi-tengeri Port Szaíd és a vörös-tengeri Szuez városokat köti össze.

A csatorna megnyitása előtti időkben az áruk szállítása a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között gyakran a hajókból való kirakodással és a szárazföldön való áthordással járt együtt. A csatorna kezdetben csak egyirányú – észak-déli irányú – vízi szállítást tett lehetővé Európa és Ázsia között, Afrika megkerülése nélkül. A hajók egyszerre csak egy irányba haladhattak a csatorna kapacitása miatt, de 2015-ben elkészült és átadásra került a csatorna második ága, az új szuezi csatorna, ami lehetővé teszi a folyamatos forgalmat mindkét irányba.

A csatornát két részre, északi és déli részre osztja a 250 km² kiterjedésű sós vizű tó, Nagy-Keserű-tó(wd) (arabul: البحيرة المرة الكبرى, al-Buhajrah al-Murra al-Kubra), összekapcsolván a Földközi-tengert és a vörös-tengeri Szuezi-öblöt. Mivel a csatorna nem zárt, a tengervíz szabadon áramolhat a tóba a párolgási veszteség pótlására. A tónak puffer szerepe is van, csökkenti az árapály áramlások hatását.