Tyrannosaurus

Ez a szócikk a dinoszaurusz-nemről szól. Hasonló címmel lásd még: T. Rex angol rockegyüttes.

Tyrannosaurus
Evolúciós időszak: késő kréta, 68–66 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
A Tyrannosaurus rex koponyája a párizsi Palais de la Découverte gyűjteményében
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria) Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Hüllők (Reptilia) Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia) Alrend: Theropoda Csoport: Coelurosauria Öregcsalád: Tyrannosauroidea Család: Tyrannosauridae Alcsalád: Tyrannosaurinae Nem: Tyrannosaurus Osborn, 1905
Szinonimák
Manospondylus Cope, 1892 Dynamosaurus Osborn, 1905 ?Nanotyrannus Bakker, Williams & Currie, 1988 Stygivenator Olshevsky, 1995 Dinotyrannus Olshevsky, 1995
Fajok
T. rex (típus) Osborn, 1905
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tyrannosaurus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tyrannosaurus témájú médiaállományokat és Tyrannosaurus témájú kategóriát.

A Tyrannosaurus (jelentése ’zsarnokgyík’) a theropoda dinoszauruszok egyik neme. A Tyrannosaurus rex faj, melyet gyakran T. rex-ként rövidítenek, az egyik legismertebb dinoszaurusz a populáris kultúrában. Maradványaira a mai Észak-Amerika nyugati részén bukkantak rá, más tyrannosauridákénál nagyobb elterjedési területen, különböző geológiai formációkban, melyek kora a kréta időszak utolsó három millió évére, a körülbelül 68–66 millió évvel ezelőtti maastrichti korszakra tehető; tehát a kréta–tercier kihalási esemény előtt élt utolsó röpképtelen dinoszauruszok kortársa volt.

Más tyrannosauridákhoz hasonlóan a Tyrannosaurus is két lábon járó húsevő volt, masszív koponyával, melyet hosszú, nehéz farka tartott egyensúlyban. Hátsó lábai aránylag nagyok és izmosak, a mellsők kicsik, de méretükhöz képest szokatlanul erősek voltak, a két ujj mellett lehetséges, hogy egy elcsökevényesedett harmadikkal is rendelkeztek. Bár más theropodák megközelítik vagy esetleg túl is szárnyalják a Tyrannosaurus méreteit, a tyrannosauridák között ez a legnagyobb ismert nem, és emellett az egyik legnagyobb valaha élt szárazföldi húsevő. Hossza 12,3–12,4 méter,^[1][2] a csípőmagassága 3,66–3,96 méter,^[3][4][5] a tömegét pedig 8,4–14 tonnára becsülik.^[1][6][7] Mivel környezetében messze a legnagyobb húsevők közé tartozott, valószínűleg csúcsragadozóként hadrosauridákra és ceratopsiákra vadászott, bár egyes szakértők azt feltételezik, hogy elsősorban dögevő volt. A kérdés, hogy a Tyrannosaurus csúcsragadozó vagy dögevő volt-e, az őslénytan történetének egyik leghosszabb vitáját eredményezte.

Több mint 50 példányát azonosították, némelyiket majdnem teljes csontváz alapján. Legalább egy példány esetében lágy szövetek és fehérjemaradványok felfedezéséről is beszámoltak. A fosszíliák nagy száma jelentős mennyiségű biológiai kutatómunkát tett lehetővé, melybe élettörténeti és biomechanikai vizsgálatok is beletartoztak. A Tyrannosaurus fiziológiája, étkezési szokásai és feltételezett mozgási sebessége viták tárgyát képezi. Emellett rendszertana is vitatott, egyes tudósok az ázsiai Tarbosaurus bataart második Tyrannosaurus fajnak tekintik, míg mások elkülönítve, a Tarbosaurus nembe sorolják be. Több észak-amerikai tyrannosaurida fajt is a Tyrannosaurus szinonimájának tekintenek.

1. ↑ ^{a b} Hutchinson J.R., Bates K.T., Molnar J., Allen V, Makovicky P.J. (2011). „A Computational Analysis of Limb and Body Dimensions in Tyrannosaurus rex with Implications for Locomotion, Ontogeny, and Growth”. PLoS ONE 6 (10), e26037. o. DOI:10.1371/journal.pone.0026037. ISSN 1932-6203.  
2. ↑ Holtz, T. R.: Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2011 Appendix, 2011 (Hozzáférés: 2012. január 13.)
3. ↑ Sue Fact Sheet. Sue at the Field Museum. Field Museum of Natural History. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
4. ↑ How well do you know SUE?. Field Museum of Natural History, 2016. augusztus 11. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
5. ↑ Sue the T. Rex. Field Museum , 2018. február 5. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
6. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) HartmanMassEstimate nevű lábjegyzeteknek
7. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) TH07 nevű lábjegyzeteknek