Dhutanga

A dhutangát úgy is nevezik, "fa alatt élő hajlék vagy tető nélküli" (páli: rukkhamulik'anga).

A dhutanga (páli dhutaṅga, szingaléz: ධුතාඞ්ග) vagy dhútaguna (szanszkrit) bizonyos buddhista aszkéta gyakorlatok megnevezése, illetve az ezeket a gyakorlatokat végző szerzetesek elnevezése. A théraváda hagyományokban tizenhárom dhutanga szerepel, a mahájána buddhista forrásokban tizenkettő dhútaguna található.[1] A kifejezés a dhu (rázni) gyökérből származik, amely azt jelentheti, hogy segít lerázni a tudatot elhomályosító tudati tényezőket (klésák).[1] A dhutanga gyakorlatok célja, hogy segítse a gyakorlót eltávolodni az anyagi dolgoktól való ragaszkodástól, beleértve az emberi testet is. A dhutanga gyakorlatok a buddhista szerzetesek számára nem kötelező, a buddhista etikának nem része (lásd még: vinaja).

  1. a b Dayal, Har (1970). The Bodhisattva Doctrine in Buddhist Sanskrit Literature, pp. 134-135. Motilal Banarsidass Publ.

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Tubidy